Ben Stiller, Jack Black és Robert Downey Jr. olyan filmsztárokat alakítanak ebben az akcióvígjátékban, akik egy szuperdrága háborús filmet forgatnak eredeti helyszíneken. Csakhogy az elszabadult költségvetés miatt a stúdió kihátrál a film mögül, viszont a frusztrált rendező úgy dönt, folytatja a forgatást. Stábját a délkelet-ázsiai dzsungel közepébe vezeti, ahol igazi rosszfiúkkal találják szembe magukat.

Régóta tervbe vettem már, hogy újranézem a Trópusi vihart, hiszen a premier idején hatalmas meglepetéssel jött, pedig eleinte kétségeim voltak afelől, hogy megéri-e majd a mozijegyet. Nos, ettől a szóban forgó akció-vígjáték sokkalta többet tud, nem véletlenül kotlanak a Les Grossman filmen is. Még mindig simán Ben Stiller legjobb vígjátéka ez, hogyha az elmúlt öt év távlatát vesszük figyelembe, és nem csak főszereplőként hozta a régi formáját, még a rendezés is az ő lelkén szárad. Az R-es vágás szerintem hatalmas pozitívum, hiszen ennek köszönhetően olyan dumákat tudnak elengedni, hogy garantált a padlófogás.

Összeszedett, precíz kis kamu háborús vígjáték, amelyben nem félnek jó poénokat tolni, holott jöhetnének a lerágott csonttal is. Stiller itt még tisztában volt azzal, hogyan kell filmet rendezni, és azzal még inkább, hogy milyen szerepeket szabad elvállalni. Toborzott maga köré egy olyan szereplőgárdát, hogy szinte 'nincs olyan perc', hogy ne bukkanna fel valaki nagy híresség a vásznon. Ez pedig szintén nem hétköznapi, vagyis megbecsülendő.

Már nem először láttam, de még mindig jól szórakoztam, és az is ritka, hogy ennyire jól sikerüljön a szinkron. Méghozzá minden tekintetben, ugyanis örökre bevésődnek az ember fejébe az olyan állat beszólások, mint a "sose nyomjá full kretént", vagy a "különben nem fog gyünni Oscar bácsi". Persze itt nagy szerepet játszik, hogy Robert Downey Jr. szájából hangzanak el ezek a mondatok, akit ugye fölösleges ecsetelgetni, pedig itt megint kitett magáért. Még Stillert is bírtam, holott az utóbbi években eléggé elhagyta magát, amiért nagy kár. Ugyanez a kategória Jack Black, de itt annyira jó szerepet kapott, hogy nincs kedvem belekötni.

A főszereplő hármason túllendülve Tom Cruise-t se hagyjuk ki, aki basszus, kőkeményen lejátszott mindenkit a vászonról, továbbá az írók értették a karakterének lényegét, és megalkották nekünk filmes frontra Ari Goldot, akit az Entourage rajongóknak nem szükséges bemutatni. Hasonló életszemlélete van, és meglehetősen különös formában végzi a munkáját is. Még Danny McBride-ba se tudok belekötni, pedig finoman szólva is rosszul vagyok tőle, amit azokkal az ocsmány karakterekkel ért el, amelyeket nagyrészt láthatunk tőle.

Nem húznám tovább a sorokat, háborúra fel, ha esetleg eddig kimaradt a Trópusi vihar, mert ebben a rekkenő hőségben rekkenetesen jó szórakozást nyújt. A 9/10 sima ügy volt elsőre, de sokadik alkalommal újranézve is alig halványult az értéke. Inkább a meglepetés, és az eredetiség hatása csökkent, ami teljesen normális dolog.