Mi a jobb egy tökös és nagypofájú nyomozónál? Két tökös és nagypofájú nyomozó. Igaz, az egyik inkább csak verőlegény, Jackson Healy (Russell Crowe), a másik meg a világ leggázabb detektívje, Holland March (Ryan Gosling), de mindketten lelkesek, szeretik az alkoholt, és nem restek erőszakot alkalmazni a jó ügy és a jók nők érdekében. Jó ügyekből és jó nőkből pedig nincs hiány: elsőként egy gyönyörű pornósztár látszólagos öngyilkossága után kezdenek el nyomozni, majd a titokzatos és csinos bírónő (Kim Basinger) kérésére annak nem kevésbé csinos lányát, Ameliát próbálják meg előkeríteni. És ami egyszerű rutinmelónak ígérkezett, arról hamarosan kiderül, hogy az évszázad bűnügye, amelyben érintett a Los Angeles-i alvilág színe-java…

2016-ot színlelünk, és eredeti ötlet alapján is lehet ütős vígjátékot rendezni? Na ne! Na de! Aminek ráadásul még töke is van, és nem fél levenni az álarcot sem. Sok mindent láttuk már az elmúlt évek során, de ezek közül a Rendes fickók az egyik legjobbá, legeredetibbé nőtte ki magát! Shane Black (Durr, durr és csók) simán rendezett - és társírt - nekünk egy olyan vígjátékot, ami az 1970-es évek Los Angelesében játszódik, jól érzékelhető a filmben megjelenített fülledt meleg, és nem mismásolnak el benne semmit. Szeretem, amikor egy jelenet őszinte, és van vér, ha azt a helyzet úgy kívánja. Nem is tudom, mi értelme az ilyen jeleneteket unrealisztikusan visszaadni más filmekben, de ez most mellékes, mert ez a krimi-vígjáték a nagypályán játszik.

Számomra a Rendes fickók nem szokványos film, sok olyan alkotást idézett fel bennem, amelyeket a '90-es években láttam, amikor nyilván több '70-es éveket kaptam. Imádtam a hangulatát, az éjszaka fényeit, az atmoszféráját, és bizony Shane Black nem az Oscar-szobor reményében ment vissza az időben negyven évet, hanem, hogy szórakoztasson. A nemes cél mindig görcsmentesebb, és ez tökéletesen érződik is. Nem utolsósorban pedig ide írnám még a hasonlatok játszóterére a Szigorúan bizalmast is. Mindemellett hatalmasat szóló párbeszédek tanúi lehetünk, pörgős éjszakai jeleneteket kapunk helyzethez megfelelő mennyiségű vérrel tálalva. Rengeteg az abszurd jelenet, amikor bambáskodnak a szereplők, ámde ez mindennél viccesebb módon köszön vissza. Szóval úgy tűnik, hogy nem csak a '60-as évekért vagyok oda…

A képi világa szintén remekre szabott, mint ahogyan a cool verdákból sincs hiány, ráadásul ismét dicsérnem kell a magyar szinkront, ugyanis odapörkölős dumákkal gurítanak a főszereplőink, amelyekkel elég sokszor megtudtak nevettetni. Néhány hete belekezdtem a Förtelmes főnökök 2-be, adtam neki egy esélyt, és hát… nagyjából szűk félóra szenvedés után inkább befordultam az alvást részesítettem előnyben. Örülök, hogy most egyébként ellenpéldálózok, mert ez a része nem jár fájdalommal, és végre nem egy újabb hollywoodi tucattermék került terítékre, hanem valami, amit tudok értékelni, valami, amit tudok szeretni, és majd elmondhatom róla, hogy igenis, a jövőben ez felkerül a polcomra.

Azt hiszem, ez az a film, amiben Ryan Gosling új szintet lép, és megmutatja, mi fán terem a színészkedés. Parádés, ahogyan lubickol a szerepében, és élvezi az egyedülálló apa szerepét, akit játszik. Van egy jelenet, ahol bizonyára nem csak nekem ugrott be a Drive, ezt pedig nem hagyhattam szó nélkül. Halálos egyébként Gosling bajusza, és a ruhái is viccesnek tűnnek a mai korban. Russell Crowe is nagyon jó a társa szerepében, de úgy tűnik, hogy őt kezdi elhagyni a teste. Merthogy kétlem, hogy a szerep kedvéért szedett fel egy cirka húszast. A kis Angourie Rice pont annyira kellemes társaság, mint amennyire Margaret Qualley kiállhatatlan. Illetve utóbbi nem is kiállhatatlan, hanem egyszerűen buta liba a karaktere. Persze értem az ő álláspontját is. Akadt még egy Matt Bomerünk a pszicho-profi bérgyilkos szerepében. Féltem tőle, jól csinálta, ennyi. Kim Basinger pedig bizonyára tágra nyitotta a pénztárcáját, amikor a plasztikai sebészénél járt. Rendellenesen fiatal, pedig 62.

Kissé sok idő telt el szombat óta, de állati zsúfolt héten vagyok túl, most viszont végre eljutottam eddig a bekezdésig, és értékelhetem a Rendes fickók teljesítményét. Hatékonyság példás, az expeditívségen viszont még van mit javítani, de a francba is, egyszer élünk, én pedig nem sajnálok kiszórni 10/10-et erre a felnőttre vágott krimi-vígjátékra.