A pandák békés, pocakos lények, és Po valószínűleg fajtája legtökéletesebb példánya. De amikor találkozik elveszettnek hitt apjával, úgy érzi, még sokkal jobb lett körülötte a világ. A két panda együtt kel útra, és vándorol egy csodálatos, védett pandaparadicsomba, ahol csupa kedves, jó fej panda él. És ez nem mindenkinek tetszik. A gonosz Kai egész Kínában legyőzi a Kung Fu mestereit, és most hőseink lakhelye felé közeleg. Po nem tehet mást, vérző szívvel félreteszi a nudlis tálat, és a falujukban lakó barátságos és kedélyes, esetlen és játékos pandamackókat felkészíti a harcra. Különleges edzésmódszerének köszönhetően, a pandák legyőzhetetlen harcosokká válnak.

Úgy tűnik, hogy a DreamWorks animációs részlegénél érzik, mi fán terem a rajzolt kung fu, ugyanis a Kung Fu Panda 3 épp ugyanolyan színvonalú lett, mint az első és a második rész. Sajnos ez a felvonás sem kerülhette el az apróbb üresjáratokat, amikor kevésbé élveztem a látottakat, de összességében, ha azt nézem, hogy ez a harmadik rész, nagyon is jól sikerült. Hatalmas szerencse, hogy a karaktereket jól kidolgozták még a kezdetek kezdetén, és az új arcokat is remekül vezették fel, így ők sem okoznak csalódást. Sőt, ha jobban belegondolok, akkor igazándiból teljesen jó húzás volt ebbe az irányba elvinni a történet szálait.

Hősünk mögött Jack Black és hangja áll, aki továbbra is egy olyan figura, aki jön a nyerő humorával, és még szórakoztató is. Nálam tehát Po nagy kedvenc, és hiába tűnik lerágott csontnak, hogy behozták az apját a képbe, elég kreatív módon tették ezt meg. A pandafalu pedig egyértelműen a folytatás egyik fénypontja. Imádtam azokat a jeleneteket, amikor Po kiképzi a falu tagjait, hogy szembeszálljanak a hatalmas Kai-jal. Sajátságos módon mentek vele szembe, és az a helyzet, hogy Kai egy olyan ellenfél, akinek nagyobb a tüze, mint a lángja, habár az is tény, hogy elég kegyetlen dolgokat vitt véghez. Csak hát, ugye felnőttként tudja az ember, hogy a végére úgyis minden rendben jön.

Időhiány miatt ültem egy pár napot a Kung Fu Panda 3 értékelésen, és amit még muszáj kiemelnem, hogy a 3D nem ad hozzá akkora faktort, hogy megérje így nézni, viszont muszájból nekem ehhez így volt szerencsém. A szinkron is helyénvaló, nem okoz csalódást, az összkép pedig, mint azt korábban írtam, nagyon hasonló, mint a korábbiaknál. Egy 8/10-ke elfér erre is, és itt figyelembe vettem azt is, hogy harmadik részről beszélünk.