Értékelés: Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot)
1929 februárjában két munkanélküli muzsikus, Joe és Jerry végső lépésre szánja el magát: jelentkeznek egy női zenekarba! Ám maguk is meglepődnek, amikor női ruhába bújva felvételt nyernek. Csak akkor jönnek rá, hogy megfogták az Isten lábát, amikor felszállnak a vonatra, amellyel az együttes Floridába indul, egy hálókocsiban kell ugyanis tölteniük az éjszakákat a zenekar tucatnyi lánytagjával, akik hamar bizalmukba fogadják az új lányokat… A végső meglepetés azonban még várat magára. Kiderül ugyanis, hogy az énekesnő, Sugar Kane egy igazi bombázó, akibe mindkét nőimitátor halálosan beleszeret. Esélyük azonban vajmi kevés, ugyanis Sugar nem randizik hölgyekkel, de még csak csóró urakkal sem. Joe-nak azonban van már egy terve: lányként Sugar bizalmába férkőzik, két fellépés között viszont átöltözik, és gazdag playboynak adja ki magát, aki nagyon is tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy Sugar kedvébe járjon. Jerrynek eközben egy lelkes udvarlója akad, akit képtelen levakarni magáról.
Egy kicsit alapozva a februárban érkező Egy hét Marilynnel (My Week with Marilyn) című várományosra, nekiestem az egyik legismertebb Marilyn Monroe vígjátéknak, amely 1959-ből származik. Akkoriban teljesen más szellemben tálalták a humort, mégis annyira klasszikus képsorok követik egymást, hogy izgalmas két órát kölcsönzött. A fekete-fehér képpel még jobban sikerül visszarepülni az időben, és nagyon jól bántak mind a főszállal, mind pedig a mellékkel, vagyis a maffiással. Mint sok sorstársa abból az időből, itt is a helyzetkomikumokra építkeznek, és ez is egy olyan eleme, amely megkülönbözteti a mai vígjátékoktól. Abban az időben ez volt a megszokott, a működőképes, de ha nem megfelelő helyen kezeljük, még ma is szórakoztatásra képes szerkezetről van szó.
Szégyen, nem szégyen, ez idáig nem nagyon láttam – vagy nem emlékszem – Marilyn Monroe filmet, pedig a múlt egyik legnagyobb bálványa Audrey Hepburn mellett. Monroe-t annyira tüneményes, magával ragadó szépséggel áldották meg, hogy többször vettem észre magamon, hogy belefeledkeztem a képernyőbe. Hiába nem történt épp semmi izgalmas, mégis ráfagytam, akkora jelenségnek mondhatja magát. Habár ezek mellé még simán kiosztom most neki a kor szexbomba díját is, és ezzel vélhetőleg nem leszek egyedül. Mostanság az ilyen színésznőkből kőkeményen hiány van, és nagyon nem úgy tűnik, mintha valahol érkezne az utánpótlás. Kihaltak volna az igazi, teljes mellszélességgel hódító dívák? Tony Curtis ugyancsak nagyszerű szerepében, és ugyanez elmondható a harmadik főszereplőről Jack Lemmonról is. Érdekes, hogy akkoriban teljesen mást hívtak vígjátéknak, mint most, mégis képes a kiváló szórakoztatásra, persze a jó szereplőgárdára akkor is szükség volt a siker érdekében.
Véleményem szerint sikerült elég jó 'első filmet' választani, és annyi már szent, hogy jó néhány momentuma nem két napra égett bele az agyamba. Pontjait 8/10-re tenném, és az a kategória, ami elé bármikor leülnék újra. Úgy érzem, ráállok filmjeire, mert teljesen egyedi élményhez juttatnak, és a világ annyira más volt cirka ötven évvel ezelőtt, hogy felkeltette érdeklődésem.
Timcsi
Klasszikus darab :) Már többször láttam, nagyon jó kis szórakozás, sőt még megkockáztatom, hogy fiatalabb emberkék is megnézhetik, olyan kis lájtos. Marilyn Monroe-ról pár szót: Össze-vissza két filmjét láttam (eddig), de engem nem nyűgözött le. Oké, oké, nyilván nem engem akart (volna) elbűvölni a bájaival, és külsőre valóban mondhatni vonzó jelenség, de számomra annyira buta tekintete van (ami lehet, hogy a szerepnek szól), hogy ettől nem tudok elvonatkoztatni. És ez nem női féltékenység :P Még vár rám a Kallódó emberek c. filmje (Clark Gable-lel), amiben állítólag a legjobb, azután még lehet, hogy visszatérek a témára, és megfontolom :)
függő
Hm, velem is jönnek még Monroe filmek szembe, de a buta szőkés résszel nagyon nem értek egyet ;P
Timcsi
Épp most kezdtem el nézni a Smasht, amiben pont egy Marilynről szóló musicalt csinálnak :D Nyilván van benne valami, csak én nem látom :(
függő
Én sem, a Monroe-t megformálni próbáló színésznő pedig too much. Hagyjanak ezzel.
Timcsi
Hihi, nem a Smashre gondoltam, hogy nem látom benne a valamit, hanem Monroe-ra :D A Smashből szerintem még lehet valami, bár a szőke csaj nekem sem volt szimpi. Már ha rá gondoltál :)
huamax
Látom mostanában nagyon rákaptál a régebbi filmek nézésébe. Nekem is van egykét film, amit most pótoltam be régebbről. Mondjuk én ennyire a régmúlthoz nem nyúltam vissza. :) Egyébként pont ilyen megfontolásból akadt a kezembe a napokban a man from earth (őslakó), amit egyébként ajánlok megnézésre neked is, ha már ilyen régebbi filmeket szedsz elő. Sztem bejönne (mármint ha még nem láttad)
függő
Nem csak mostanság, de igen, van, hogy nézek régebbieket, mert sokszor több az értéktartalma, mint a mostaniaknak. Nem láttam még asszem, majd csekkolom, miről is van szó, thx ;)