Értékelés: A gonosz háza (Insidious)

InsidiousA történet egy fiatal családról szól, akik megtudják, hogy kómában fekvő fiuk teste vonzza a gonosz lényeket, miközben a gyerek tudata egy sötét világban rekedt.

Érdekes, de azért vannak még jó ötletek Hollywoodban. A legújabbat a Fűrész (Saw) rendezője, James Wan valósította meg az Insidious-ban, ami már rögtön az első jelenetnél és a főcímnél olyan helyzet elé állítja a nézőt, mintha egy old school B-kat horrort nézne. Utána viszont a szomorú dráma irányába sodródik a hangulat, de ha adunk neki egy kis időt, akkor simán áttaszítanak minket a misztikusság szigetére. Egy biztos, mégpedig az, hogy a Fűrésztől hanyatt homlok más, viszont a Paranormal Activity útjait járja, avagy pszichésen próbálnak hatni, bár ettől jóval többet nyújt, de az Újabb parajelenségekig már nem ér fel. Legalábbis nálam nem. Azért este gondolkodtatóba ejtett, mi lenne ha? Ami már csak azért sem rossz, mert a mai horrorok nem igazán szoktak belőlem ilyen érzést kiváltani. A borzongás simán megy neki, sőt még 1-2 körömrágás is befigyelt annak ellenére, hogy igazi spirituális erőre van szükség, ha teljesen át akarod adni magad az élménynek.

Valahol az első jelenetek között egy nagyon korrekt fényképezési munkát, egy fényátmenetet lőttek el, amire sajnos csak egyszer került sor, pedig igazán jól mutatott, és még hozzá is tett a hangulathoz. Néha teljesen olyan kameramozgással jönnek, mintha egy házi videón követnénk az eseményeket, ami szerintem megint csak nem véletlen, mintha egy utalás lenne.

Patrick Wilsont és Rose Byrne-t leszámítva a szereplőkkel sem szöszöltek sokat. Mégpedig olyan értelemben, hogy ők sem azok a nagyon ismert személyiségek, de még mindig úgy gondolom, hogy egy ilyen horrorhoz soha nem is volt szükség húzónevekre. Az biztos, hogy így nehezebb eladni, de amúgy is valamennyire azért rétegcuccról van szó. Úgy gondolom, mindenkivel simán elégedettek lehetünk, ha a teljes szereplőgárdát vesszük, mert stabilan hoztak egy bizonyos szintet. Ugyan senki nem alkotott maradandót, de egy ilyen filmnél nem is az a cél.

Az tény, hogy elvont és, hogy a parafaktorral nincs gond, ha egy sötét szobában ülve nézed a filmet, ahol a bizonytalansággal tudják borzolgatni a néző idegeit. Részemről megy rá a 7/10, bár a története miatt nem az újranézős kategória, de egynek simán megtette. És a vicc, hogy odakint PG-13-as korhatár besorolást kapott… Ja, még így a végére annyit, hogy azért került bele jó néhány olyan momentum, amitől akár hajeldobás is lehet egyes emberkéknél. Nekem is majdnem sikerült, de végül berántottak.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

5 hozzászólás

  1. Anonymous

    Nekem tetszett, volt pár jelenet ahol felugrottam. :)

  2. Anonymous

    A film 2 részre bontható, az első fele fantasztikus, a 2. része inkább rossz, de az első feléért megérdemli, hogy jó filmként tekintsek rá, 6/10.

  3. Anonymous

    Az első Névtelen vagyok.
    A Sinister volt még nagyon jó!