Értékelés: Az út (The Road)

Az útHamu szitál a kietlen égből, ahol a Nap nem látszik többé és a világ lepusztult, zord arcát mutatja. Nincsenek növények, állatok, élet is csak alig, a túlélő, apa és fia barangolnak az úton, étlen, szomjan és fázva. Nukleáris tél van, keresik a maradék kis jót, ami még fellelhető, pisztolyukban két golyó maradt csak, ami kevés a fosztogató bandák legyőzéséhez, de önmaguk számára elegendő lehet. Az anya már feladta a harcot az út során, őt a visszaemlékezéseknek köszönhetően ismerhetjük meg részletesebben. A remény az, ami élteti őket, hogy tovább tudjanak haladni céljuk felé, ami az óceánpart, ahol fogalmuk sincs, hogy vár-e rájuk valami, de ha nem, akkor legalább már föladhatják.

Cormac McCarthy regénye szolgáltatta a film alapjait, melyet John Hillcoat rendező a lehető legjobb módon vitt át a vászonra. A szürke hangulat tükrözése végig megmarad, csak akkor hoz egy kis melegséget hőseink szívébe, mikor visszaemlékeznek a valaha még teljes családjukra, ez amolyan egyedi motívuma volt a filmnek. Viggo Mortensen az apa szerepében hihetetlen alakítást nyújtott, olyannyira reális tudott maradni világához, mint a kisfiát alakító Kodi Smit-McPhee is, aki aranyos, és egyben drámai alakítást mutatott be, kora ellenére! Szerintem még sokra is viheti, ha nem vész el a mai kusza világban. Charlize Theron játszotta az anyát, aki szintén le tudott jönni, az éppen aktuális szintre, hogy teljesen bele illjen a film hangulatába. Valami hihetetlen ez a hölgyemény, ahogy változik külsőleg egy-egy szerep kedvéért.

A zene hangulatának is sikerült még nagyobb átélést nyújtania nézőinek, és örültem, hogy emlékképek formájában megismerhetjük főszereplőink múltját. Jellemző rá a nyugodtság és az egyszerűség, nem kell nagy harcjeleneteket várni, egy-két kisebb összezördülést leszámítva. Nem a rombolásról szól, hanem a már lepusztult világot mutatja be nekünk a legnagyobb hitelességgel. Nem tudom mennyiből sikerült megvalósítani ($25 millió) a világot, amit a szemünk elé tártak, gondolok én a leszakadt autópályákra, elhagyatott hajókra, utcákra és gépkocsikra, valamint a sivár, kopasz, meggyötört tájakra, de engem nagyon megfogtak vele.

Összességében eléggé bejött a film, bár eleve oda vagyok az ilyen poszt-apokaliptikus témákért, de speciel semmihez nem tudnám hasonlítani, mert teljesen más világ, mint a Legenda vagyok, ez valahogy művészibb. És végre egy film, ami méltó befejezést kapott, úgyhogy nekem simán 8/10-es szinten nyújtott szórakozást. Alig várom, hogy bezsákolhassam a DVD-t is.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

6 hozzászólás

  1. Crash

    mire gondolsz méltó befejezés alatt?
    Nekem am pont a végével volt problémám csak azért kérdem. talán ha előbb talál a kisfiúra a család és úgy hal meg Mortensen akkor azt mondom de így nekem olyan érthetetlen volt.

  2. Crash: én még nem láttam ugyan a filmet, és engem nem is zavarnak a spoilerek, de mást lehet, hogy igen, máskor majd írj bele egy spoiler szót légyszi, mert még valaki dührohamot kap, hogy belefutott valamibe, amibe nem akart.:D

  3. Szerintem úgy volt kerek, ahogy, egyszerűen ez tetszett, h nem bonyolították túl.

  4. Crash

    Luke: jogos , csak én még anno láttam r5be és nem is volt eszembe hirtelen h most jött csak amoziba :D sry :)
    függő: továbbra sem válaszoltál a kérdésre! :D