Előfordult már, hogy arról álmodoztál, hogy beférkőzhess egy másik ember tudatába? Akartad valaha megtapasztalni azt, hogy milyen az ideális kapcsolat? Az Eltűnő hullámok sci-fi melodráma, melyben egy gátlásos férfi megdöbbentő utazást tesz egy eszméletlen és ismeretlen nő elméjében. A modern mese a végy természetét kutatja - az emberi test és az elme közötti kapcsolatok és ellentmondások feltárásával.

Kristina Buozyte filmje eddig simán viszi a fesztivál legművészibb alkotása címet, melyet nagyon-nagyon sokáig komolyan nem értettem, és nem bírtam feldolgozni, de a végén minden értelmét nyeri és beköszönt a megvilágosodás. Nem könnyű darab, emésztettem is jó darabig, és filmnézés közben több alkalommal elég kényelmetlenné vált a székem. Kimondottan lassú és mélyen szántó drámai vonulatok tömkelegét vonultatja fel, sokszor fájdalmas és a fülsiketítő hanghatásokkal ezt még tovább fokozzák, egészen odáig, hogy már-már 'könyörögtem a csendért'. Mindezek ellenére azonban nem tudom utálni, lehúzni, esetleg vágyni arra, hogy bár ne láttam volna.

Vérbeli művészfilm, melyben naturalista-merész módon nem félnek megmutatni mindent, és a 'mindent' a szó legszorosabb értelmében értsetek. Önfeledt szeretkezések, vad és gusztustalan zabálás a tengerparton, és még sorolhatnék ide megannyi beteg ötletet. A Nap megvalósításáról a Melankólia ugrott be, de elég könnyen asszociáltam Terrence Malick munkásságára is, és kicsit olyan volt, mintha Kristina női inkarnációja lenne.

Ugyan a hatása alá kerített, de a hullámok nem csak a tengerparton tomboltak, hanem magán a gerincén is érzékelhető, ráadásul volt egy olyan pillanat, amikor azt hittem, hogy felállok és kijövök, de éreztem, hogy maradnom kell a végső jutalom érdekében.

Marius Jampolskis alakította a férfit, Martina Jablonskyte pedig a női főszereplőt, és mindkettejüktől átütő alakítást láthatunk. Martina csodaszép nő, aki mély benyomást tett rám. Úgy vélem, megemelhetjük előttük a kalapunkat, ugyanis mindent bevállaltak, amit a film megkövetelt, a szó legszorosabb értelmében.

Néha már tényleg betegessé fajulnak az események, de abszolút érthető, mert ha jól jött át a film üzenete számomra, akkor a lélektársakra fókuszált mindvégig, két ember természetfölötti kapcsolatára. Ez egy olyan kötődés két ember között, melyet sokat át sem élnek életük során, és akiknek még nem volt ilyenben részük, nehezen fogják megérteni magát a filmet.

Akad még vörös szűrő alkalmazás, jellemzik az éles váltások, legyen itt szó akár képről, vagy hangról. Témaváltás: Ezeket a fajta kísérleteket, amikor emberélet forog kockán, soha sem fogom jó szemmel nézni. Szóval maradjunk annyiban, hogy szenvedtem rajta eleget, de annak pont azt a fajtáját éreztem, amiért megéri. Elvont litván romantikus sci-fi-drámaként jellemzik, amit ne higgyetek el, igazából besorolhatatlan a kategóriája, és ami a pontjait illeti, részemről csúszik rá a 8/10.