Villámértékelés: Gringo

A jóhiszemű és becsületes jenki, Harold Soyinka látszólag egy zökkenőmentes üzleti útra indul Mexikóba. De ami a határon túl vár rá, az a legvadabb rémálmait is felülmúlja: hirtelen egy drogkartell és a kábítószer-ellenes ügyosztály kereszttüzében találja magát, és mire rádöbben, hogy sunyi kollégái bepalizták, a törvénytisztelő állampolgárból körözött bűnözővé válik. A világ egyik legveszélyesebb helyén mindenre elszánt gengszterek és morális dilemmával küzdő zsoldosok eszén kell túljárnia, miközben mindenki szív - így vagy úgy.

Így kell remek előzetest vágni! Pancakespeedy barátom hazalátogatása idején épp nem ment más, gondoltam, üljünk be erre, mi bajunk lehet belőle? Hát, lett! Mármint az előzetes nem azt ígérte, amit a Gringo nyújtott - illetve, ha őszinte akarok lenni, lószart se adott az egész. Idejét sem tudom, mikor csináltam olyat, hogy elkezdtem a moziban nyomkodni a telefonomat, de ez a film elérte ezt is. Jegyzem meg, mielőtt jönnének a kövek, senki nem ült körülöttünk, ergo nem zavartam azzal a minimális fénnyel mások moziélményét.

Nash Edgerton munkáján világosan látszik, hogy maradnia kellett volna a saját szakmájában, a kaszkadőrök között, merthogy a rendezés nem megy neki, annyi ziher! Ellenben, valami különdíjat simán kiosztanék az előzetesért felelős vágóknak, hiszen ők ténylegesen parádés munkát végeztek. Továbbá, csak úgy, mint a 12 katona esetében, itt sem vágom, hogyan sikerült Charlize Theront, Joel Edgerton és David Oyelowót megszerezni a főbb szerepekre. Azt viszont meg kell hagyni, hogy Sharlto Copley nagyon aprította a perceket, lényegében ő a film egyetlen menő arca, aki tényleg élvezte ezt az egészet, nem csak bábként működött közre valamiben, amit igazából nem is akar.

Őszintén írom, mivel cirka két hete - vagy talán több - láttuk a Gringo-t, kész csoda, hogy mégis rávettem magam, hogy írjak róla, mert tényleg ritkán fogok ki ennyire pocsék filmet moziban. Szóval ezt benéztem, de ettől nagyobb baj sose legyen. A Gringo az a kategóriás film, amit megnéztem, hogy nektek ne kelljen. Talán Mary-Louise Parker valahogy megmenthette volna ezt a tragikomédiát, de mivel ő távol maradt a produkciótól, a végeredmény nem más, mint egy stabil 3/10.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .