Ha Anne Hathaway nevét halljuk sokunknak elsőként a Neveletlen hercegnő (véleményem szerint borzalmas) két része jut eszünkbe. Pedig tud ő, ha akar, elég csak a Brokeback mountainben nyújtott-igaz elég rövid- alakítására, vagy az Ördög pradát viselre, vagy még inkább a Becoming Janere gondolnunk, amelyben ő játszotta Jane Austent. Ilyen kettősségek mellett könyen támadhatnak kételyeink, hiszen tavalyra is jutott egy gyengécske vígjáték a Csajok háborúja Kate Hudson oldalán, és szóban forgó filmünk, a Rachel getting married. És ezúttal megint csak örülhetünk, mert Annie azt bizonyítja, hogy generációján belül a legjobbak között van, meg is kapta érte élete első Oscar jelölését. A történet nem túl komplikált, mindössze egy hétvégét ölel fel. Kym (Anne Hathaway) 10 év után tér haza a rehabról, ahol drogproblémái miatt kezelték, nővére, Rachel (Rosemarie DeWitt) és vőlegénye Sidney (Tunde Adebimpe) esküvőjére. Szintén a házban van nővére legjobb barátnője, Abby (Debra Winger), akivel Kym sosem jött ki igazán, illetve Sidney tanúja, Kieran (Mather Zickel), aki szintén drogos volt, és hamarosan a csoportterápián is találkoznak, sőt egymásba is szeretnek. Az esküvői előkészületek, a sok vendég, és a múlt sebeinek feltépése azonban rengeteg fájdalomhoz és ellentétekhez vezet...

Összegzés: Johnathan Demme, a kultikus Bárányok hallgatnak Oscar díjas rendezője ezúttal egy igazi indie drámát tett le az asztalra, amit kisebb hibái ellenére is nagy élmény nézni.

Értékelés: Anne Hathaway játékát öröm nézni, végig uralja a filmet, és a mellékszereplők nagyrésze is felnő feadatukhoz. A film végig kézikamerás módszerrel készült, ez sok esetben zavaró lehet, itt viszont remekül működik és felerősíti a film egyébként is nagyon erős hatását. Külön kiemelném még Mather Zickelt, aki, ha jól figyel nagy sztár lehet, hiszen remek játéka mellett külsejével is fehívja magára a figyelmet, leginkább George Clooney és Ewan MacGregor "keverékének" mondhatnánk. A hibákról csak annyit, hogy elég lassú folyású filmről van szó, és a cselekmény sem túl bonyolult, és, ha nem lennének ilyen erős színészi alakítások, önmagában a jó rendezés lehet, hogy kevés lett volna. Így viszont ez 8/10.