Pokolba taszítva (Drag Me to Hell)

Pokolba taszítva poszterMár tervezgettem egy ideje, hogy megnézem a filmet, de végül is tegnap döntöttem el, hogy ezt minél hamarabb meg kell tennem, mikor a Közellenségek előtt összefutottam a moziban a trailerrel. Az alapsztori nagyon egyszerű: adott egy hétköznapi banki ügyintéző lány, Christine Brown (Alison Lohman), akinek egyébként minden rendben az életében, szereti a munkáját, van egy cicája, és egy kedves barátja, Clay (Justin Long). Chris ráadásul épp előlépni készül menedzser asszisztensnek, azonban főnökétől megtudja, hogy az új srác, Stu (Reggie Lee) is esélyes a posztra, mégpedig azért, mert könnyen képes meghozni nehéz döntéseket is. Hamarosan Chrisre is egy ilyen döntés vár, ugyanis egyik nap beállít egy rusnya vénasszony, Mrs. Ganush (Lorna Raver), aki immár harmadszor szeretné kölcsönét meghosszabbíttatni, mert különben kilakoltatják. Chris hajlik rá, hogy segítsen neki, főnöke azonban azt válaszolja, hogy ezt a döntés bizony neki kell meghoznia. Chris pedig elutasítja a kölcsönt. Mrs. Ganush könyörgőre fogja a dolgot, ám miután a nagy könyörgésben Chris elé térdel, és szoknyáját kezdi csókolgatni (nem elítélendő módon) Miss Brown elhúzódik, minek következtében Mrs. Ganush a elterül a padlón, és emiatt igencsak mérges lesz, olyannyira, hogy munka után a parkolóban jól megátkozza Christine-t (ráadásul magyarul: "Szajha, az ördög szálljon beléd"!). Ezután pedig furcsábbnál furcsább (és rosszabbnál rosszabb) dolgok történnek a lánnyal. A jövendőmondó Rham Jas (Dileep Rao) szerint Mrs. Ganush egy lamia, vagyis egy olyan démon, akinek az átka 3 napig tart, majd a harmadik nap leteltével eljön az áldozatért, és magával viszi a pokolba, ahol az örök kárhozat vár rá. Chris ezután megtesz minden tőle telhetőt, hogy megtörje az átkot, azonban ez nem olyan egyszerű...

Értékelés: Sam Raimi visszatért ahhoz a műfajhoz, amiben a legjobb. Ráadásul ezúttal a sztori is tőle, és bátyjától, Ivantől származik. Ami a legjobb a Drag me to hellben, az az, hogy abszolút nem kívánja komolyan venni magát, nincs túlspilázott történet, csak jó kis ijesztgetések, baromi jó jelenetek, és egy adag fekete humor. És Alison Lohman, ugyanis a 30 éves színésznő játékával ezen a téren mindenki elől elviszi a filmet, és egyszerűen jó nézni (a játékát, meg hát őt is). Az ijesztgetős jeleneteknek nagyon jól működnek, Mrs. Ganush megjelenései és a démon-árnyék felbukkanásai is ütősek. A film végén ráadásul (bár várható, hogy valamilyen csavar még lesz) Raimi húz még egy nagyon durvát. Egy szó, mint száz, ez nekem nagyon bejött, úgy egy az egyben, és bár nyilván vannak benne hibák, egy 8/10-et így is simán megérdemel, kategóriáján belül egyértelműen az utóbbi évek legjobbja.

A filmnews.hu egykori szerkesztője, jó barát.

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .