Ha Rob Schneider, akkor vígjáték. De ez persze nem is baj, hiszen vitathatatlanul jól áll neki a műfaj. Ezúttal is egy igazi nehézsúlyú komédiával jelentkezett hősünk, ráadásul nem is rosszal! Stan (Rob Schneider) ingatlanügynök, aki mindenféle trükkökkel igyekszik gyanútlan ügyfeleit, főleg idős hölgyeket, rávenni, hogy vegyenek tőle ingatlanokat. Azonban hamarosan a rendőrség is felfigyel ténykedésére és csalás miatt bíróság elé állítják, ahol az azért járó minimumot, 3 évet kap. Stan felfogatja Lew Popper ügyvéd urat (M. Emmet Walsh), aki valójában szintén csaló, és csupán álügyvéd, azonban azt így is eléri, hogy Stan kapjon 6 hónapot a börtön megkezdése előtt. Hősünk roppant mód bepánikol, mikor rádöbben milyen könnyű préda is lesz odabent belőle, ezért elhatárorra, hogy önvédelmet tanul, bár első próbálkozásai nem járnak sikerrel, végül rátalál a láncdohányos Mesterre (David Carradine), aki be is költözik Stanhez, és megtanítja a legjobb védelmi fogásaira, többek között a halál (középső) ujjára. Stan ezután megnyugodva vonul be a börtönbe, ahol hamarosan rendet is tesz néhány nehézfiú leverésével. Ezek után az igazgató is felfigyel rá, aki megígéri, hogy hamarosan kijuttatja Stant, ha segít neki abban, hogy el tudja adni a telket, amire a börtön épült. Stan ebbe bele is egyezik, de közben még rendezi az életet a rabok között, megszűnteti a faji külnöbségeket, az erőszakolást, és minden rab együtt táncol mariachi dallamokra. Azonban a börtönigazgató egymásnak akarja ereszteni a rabokat az igazgatótanács szeme láttára, hogy lázadásnak tűnjön és így bezárassák a börtönt, ő meg eladhassa a telket. Stan viszont erre még időben rájön, és a mariachi zene segítségével rendet tesz.

Összegzés: Egy nagyon kellemes kis vígjáték, amin még nevetni is lehet, ráadásul a feelgood érzés is megvan benne, és mindez egy börtönön belül, ja és még Rob mamáját is láthatjuk.

Értékelés: Úgy mentem neki a filmnek, hogy biztos valami gagyi tucatvígjáték lesz, hiszen a legtöbb helyen mozikban sem ment (nálunk pl. igen). De kellemeset csalódtam, mert bizony a Kegyenc fegyenc egy jó kis vígjáték! Sőt, az eddigi Rob Schneider filmekhez képest nagyon is jó. Plusz jó pont David Carradine-ért, a Mester szerepében parádézik, és még egy jó pont a szinkronért (Rob Schneider-Józsa Imre, David Carradine- Reviczki Gábor). Aki egy laza, röhögős másfél órára vágyik, annak a Kegyenc Fegyenc remek választás lesz. Nekem személy szerint nagyon bejött, 8/10.