Shaun a törzshelyén, a Winchester Pubban tölti zsákutcába jutott életét legjobb cimborája, Ed társaságában, emellett állandóan veszekszik az anyjával és elhanyagolja a barátnőjét. Amikor Liz kiteszi a szűrét, Shaun rászánja magát, hogy ráncba szedje életét. Újra el kell nyernie barátnője szerelmét, rendbe kell hoznia a kapcsolatát anyjával, és szembe kell néznie a felelősségteljes felnőttkor nehézségeivel. Balszerencséjére azonban zombijárvány tör ki. Shaun, Ed, a mama és a mostohaapa, valamint Liz és barátai a Shaun által ismert legbiztonságosabb helyen, vagyis a Winchesterben barikádozzák el magukat.

Emlékszem, hogy annak idején, amikor még friss filmnek számított a Vaskabátok (Hot Fuzz!), nem egész tíz perc után sebtében vettem is ki a lejátszóból, gondolván, hogy mi a halál ez. Nos, bevallom, a Világvége (The World's End) némileg lázba hozott, és mivel mindkét film a Three Flavours Cornetto trilógia része, így muszáj voltam ezzel a ténnyel valamit kezdeni, így hát nekiültem az első résznek, a Haláli hullák hajnalának. Az első néhány perc után még kételkedem benne, hogy ez az én filmem, de ahogy haladt előre a játékidő, egyre jobb tré poénok követték egymást, és egyre többet nevettem. Kérdeztem magamtól, mit művelnek ezek az idióta angolok? Aztán rájöttem, hogy nem is olyan rossz ez. Szóval hát Így jártam én Edgar Wright anyjával.

Félre tévé a mesélős stílust, a fene sem gondolta volna, hogy ez a film bármire is viszi nálam. Ugye angol, ami eleve hátrány, és egyszerre kérdőjel is, a habot nem is említve a tortán, hogy a humor is főszereplője ennek a zombis agyamentségnek. A rendező egészen sok egyedi megoldással állt elő, gondolok itt egy-egy kamera beállításra, vagy ráközelítésre, vagy apokaliptikusan elkapott, nyomukban makro stílust tartalmazó megközelítésre.

Mindezek mellett jelentős szereppel bírnak a főbb szereplők, és egyikük sem a hibátlanságukról híres, sokkalta inkább emberek angol gondolkodással és szarkasztikus humorérzékkel megáldva. Ez felteszi az i-re a pontot, de tovább emeli a tétet Simon Pegg jelenléte, aki csupán a formáját hozza, mégis nagyszerű arc. Ugyanilyen karakter számomra a szöszi, de a többiek is megérik a maguk pénzét.

A zombis téma nagyon bejön, főleg Edgar Wright elképzelései szerint ábrázolva, így amondó vagyok, hogy ilyet nem sűrűn lát az ember. Persze kell hozzá egyfajta elszántság is, hiszen mint írtam, új esélyt kapott nálam is az egész trilógia. Eddig nem bántam meg, és akkor mielőtt Világvégét kiáltunk, jöhet a Vaskabátok, ami ha csak megközelíti ezt, már elégedett leszek vele.

Hangsúlyoznám, hogy valamennyire trash film ez még rongább poénokkal, mégis jól működik, és a coolfaktorával is jó irányt tűztek ki célul. Mielőtt pontoznám, muszáj megemlítenem Martin Freeman cameo-ját, aki kis csapatával egy kisebb földrengést okozva felrázott a fotelemben. Negatívumként a helyenként slattyogóssá alakuló hangulatot tudom felhozni, és ha esetleg kedvet kaptál volna hozzá, érdemes csekkolni egy előzetest. 8/10.