Kalmár Tamás (Hadházi László) befutott, negyvenes évei végén járó, kissé elkényelmesedett sztár. Standup nagyágyúként járja az országot fellépéseivel, és övé a legismertebb önálló showműsor az egyik kereskedelmi tévén. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben. Egy napon azonban rájön, hogy népszerűsége lassan a múlté, a közönség kedvence egyre inkább feltörekvő fiatal riválisa - Nagy Tóbiás (Kiss Ádám). Tamás - ahelyett, hogy szembenézne önmagával - úgy hiszi, minden bajának Tóbiás és Vigéc, (Eszenyi Enikő) közös menedzserük az okozója, ezért minden igyekezetével azon van, hogy a fiatal humorista fölé kerekedjék. Próbálkozásai rendre balul sülnek el, s míg mi nevetünk szerencsétlenkedésein, Tamás egyre nagyobb slamasztikába kerül. Egyre romlik a kapcsolata feleségével barátnőjével (a szerk.) és legrégebbi barátjával, a súlyosan beteg Vigéccel.

Tévét idestova tíz éve nem nézek, de a Showder Klubot sohasem hagynám ki, hiszen egy kis humor mindig jól jön. Azonban aki hasonló színvonalat vár, mint a Showder Klub, erősen csalódni fog a Dumapárbajban, ami nem más, mint egy kőkemény magyar valósággal teli dramedy. Sajnos kicsit viszont félrement a film marketingje, mindenesetre a Dumapárbaj kellőképpen érdekes magyar alkotás, de nem korszakalkotó. Átlagos történetnek indul, Hadházi László karaktere abszolút ismerős magyar figura, aki válságba került, és úgy tűnik, hogy neki sokkal könnyebben sikerült eljátszani a szerepét, mint Kiss Ádámnak.

A humora középszerűnek tűnhet, azonban ez csak a látszat, ugyanis ha jobban a film mélyére nézünk, láthatjuk, hogy pontosan ez volt a készítők célja: közepes humorú filmet gyártani, ami tükrözi a két főszereplő éppen aktuális életvitelét. És ez így van egészen a film végéig, amíg a két humorista meg nem békél egymással, és el nem kezdenek együtt humorizálni. Persze az már kicsit kényesebb téma, hogy ezt éppen milyen körülmények között teszik, és ezzel lesznek, akik megbékélnek, de olyanok is, akiknél kiveri majd a biztosítékot.

Hadházi László remekül hozza a lecsúszott humorista karakterét, aki lassan már mindenben benne van, csak hogy egyről a kettőre jusson. Nem emlékszem pontosan, hogy a halaknak műsort tartó eset milyen valóságalappal bír, de azt tudom, hogy ezt a történetet már hallottuk tőle, vagy valaki mástól a Showder Klubban. Arra akarok kilyukadni, hogy mennyire jó, hogy ezt megvalósították, és hogy filmen láthattuk ezt a sztorit kibontva. Kiss Ádámnak viszont kicsit meg kellett küzdenie azért, hogy eljátssza saját magát, de be kell látni, hogy ő is megállta helyét.

Viszont a film nagy sztárja egyértelműen Eszenyi Enikő, akinek egy nagyon érdekes női karaktert találtak. Kissé eltúlozták Vigécet, de abszolút fogyasztható módon, és sikerült nem átesni vele a ló túloldalára. Arról nem beszélve, hogy ő volt a film egyetlen igazi színésze. Felsorolhatnék még kisebb neveket, például parókát, aki nem más, mint Tóbiás barátnője, vagy a főnököt, de a hidegburkolók is tipikusan magyar módon oldották meg a problémát - teszem hozzá, együtt tudok érezni velük… Az építőipar már csak ilyen, és a csínyek, melyeket elkövettek Tamás ellen, jogosak voltak egytől egyig. Nem beszélve a mókásságról, mert ha részben vígjáték, akkor nevessünk is már valamin.

Feltűnt még többek közt Kamarás Iván is, ami úgy gondolom, kicsit felkavarta az állóvizet, de lassan ideje kitérnem a pontázásra, amin napok óta agyalok, merthogy a filmet még hétvégén láttam. Hetes és nyolcas között ingázok, de végül ma reggel arra jutottam, hogy egy iszonyat halvány 8/10-et megugrott, de nem biztos, hogy mindenki ennyire fogja értékelni a látottakat. Újra hangsúlyozom, dramedy, nem Üvegtigris-szintű poénokkal teli magyar vígjáték.