Miután túlél egy csaknem halálos kimenetelű találkozást egy tehénnel, az eltorzult ábrázatú büfés szakács (Wade Wilson) azon fáradozik, hogy beteljesítve álmát ő legyen varázslatos városának legszexibb pultosa, s közben azzal is kénytelen megbarátkozni, hogy elveszítette ízl(el)ését. Hogy ismét megfűszerezze életét, no meg hogy szert tegyen egy fluxuskondenzátorra, Wade nindzsákkal, a jakuzával és pár szexuálisan túlfűtött kutyával is megbirkózik. Beutazza a világot, s közben felfedezi a család, a barátság és az íz(le)lés fontosságát - s így újra ínyére lesz a kalandozás, sőt még a Világ Legjobb Szeretőjének járó, áhított bögrét is kiérdemli.

Gyedpul 2! És tudják! Tudják tovább fokozni a kedélyeket és feljebb spannolni a nép ingerküszöbét. A kérdés már csak az, hogy hol a határ? Hol a megálló? Azt hiszem, a Deadpool 2 tökéletes példája annak, hogy hiába cserélték le az első rész rendezőjét, az élet nélküle is zajlik tovább! Viszont nagyon nem elég egy jó rendező, hiszen David Leitch-től láttunk már jót is, rosszat is. A sikert leginkább Rhett Reese-Paul Wernick írópáros számlájára írhatjuk fel, akik ismét behúzták azt a bizonyos strigulát és másodjára is valami extrém fasza forgatókönyvet kanyarítottak.

A helyzet ott válik kicsit érdekessé, hogy nem tűkön ülve, de kicsit azért vártam a Deadpool 2-t, hogy végre nevethessek, szórakozhassak egy jót pirosruhás hősünk poénáradatában fürödve. Kétség sem fér ahhoz, hogy a folytatás is agyament, elszállt, de továbbra is tökös, jól vágott és koreografált akciófilm, ami kerüli, hogy csalódást okozzon rajongóinak. Pontosan azt kaptam, amit vártam, és akinek az első felvonás tetszett, ezzel sem lesz másként. Sőt, helyenként az elsőhöz képest picit többet is nyújt az új rész. Ezt arra alapozom, hogy piszkosul jól van benne elhelyezve a drámai vonulat, van benne néhány annyira meghatóra írt jelenet, hogy ritka, amikor ennyire jól működik a stílusjegyek keveredése.

A Deadpool 2 másképp más, az írók nem féltek vásárra vinni a tökeiket, ebben a részben is simán beáldoztak karaktereket, próbára tették a néző tűrőképességét. Nyilván tudjuk, hogy mi történhet meg és mi nem, de a vége azért itt is picit para lett. Majdnem, de csak majdnem elhittem, hogy belemennek hasonló játszadozásba, mint a Végtelen háború. Tetszik a fricska, amelyet ez a folytatás képvisel, hogy nem smafu borsot törni a szuperhősökben úszó Hollywood orra alá, mindezt úgy végrehajtva, hogy nem lép ki a menőség medréből. Azt tényleg nem vágom, hogy jogilag hogyan jöhettek létre utalások-aranyköpések.

Rengeteg a filmes utalás, tehát szükség van hozzá némi múltismeretre, egy kis popkultúrára, hiszen ezekre épülnek. Nekem iszonyatosan bejött, ahogyan megvalósították az akciójeleneteket. Látványosak, ötletesek és jól megkomponáltak. Azonnal eszembe is jutott, hogy mennyire hatalmas királyság már, hogy nem kell kényszerből szemüveget viselni. Itt megint csak világossá válik, hogyha adott az ideális ötlethalmaz, akkor nem a 3D-től lesz jobb az adott jelenet, hanem a megvalósítás milyenségétől. Ismét kapunk jó pár olyan jelenetet, amikor röpködnek a szereplők, a testrészeik, a vérük, a fegyvereik, a tudom is én mijük és működik.

Ryan Reynolds nagyon eggyé vált ezzel a karakterrel, mi tagadás egyszerűen jó döntés volt annak idején neki adni ezt a szerepet - ISMÉT. Nem szeretnék spoilerezni, de két vége főcím utáni jelenetig maradtam és legjobb tudomásom szerint nincs is több, azokban viszont annyira vagány dolgok történnek, hogy alig találok szavakat. Különösen bírom értékelni, amikor a készítők bátrak és itt is olyan dolgokat léptek meg, hogy a hajadat fogod fogni tőle - már a téma jó értelmében természetesen. Legalábbis, ha engem kérdeztek! Morena Baccarin az egyik legszebb színésznő, akibe egy kicsit minden egyes alkalommal szerelmes leszek, és ez most sincs másként. Az abszolút eyecandy kategória, de abból is a tehetségesebb, akitől nem áll távol a színészi játék. Ráadásként jó kémia van köztük Reynoldsszal.

Julian Dennisonnal (Vademberek hajszája) hatalmas szerencséjük volt a készítőknek, aranyat ér a srác, majd meglátjátok! A Josh Brolin által játszott Kábeltől kicsit kevesebbet vártam, számomra kellemes csalódás, a végén pedig az a szuperhősös oltás Deadpooltól… besírsz rajta! Zazie Beetz szintén megvett kilóra, Domino egy nagyon színes karakter, akivel szívesen találkoznék a jövőben. A többieket is kiemelhetném, de valamennyire fölösleges, hiszen mindenki teszi a dolgát, méghozzá igen jól, hiába beszélünk akár mellékszereplőkről, vagy csak percekre felbukkanó egyénekről.

Egy szó, mint száz, lassan elteszem a billentyűzetet, mert a lényeget már leírtam, spoilerezni pedig véletlenül sem szeretnék. Azt az egy dolgot nagyon sajnálom, hogy néhány poén már nem tudott új lenni, hiszen az előzetesben ellőtték, ám szerencsére még így is marad bőven a filmre is. Azt hiszem, azzal mindent elmondok a pontozás előtt, hogy kifelé jövet megcsörrent a telefonom, hogy „megnézzük-e a Deadpool 2-t?”, mire én a persze választ adtam. Szóval, ha az első rész tetszett, ez még groteszkebb, betegebb helyenként, de abszolút könnyen pereg le a kétórás játékidő, így nem is gondolkodom a 9/10 kiosztásán.