A történet középpontjában egy bankfiók vezetője áll, aki hívást kap egy ismeretlen férfitől, aki közli vele, hogy mindössze néhány órája van, hogy teljesítse a követeléseit, vagy ellenkező esetben robban az autója ülése alá rejtett bomba. Csakhogy a helyzet teljesen másképp fest, ha az ember gyerekei is az autóban utaznak…

Nem egész két héttel ezelőtt bejelentették Az ismeretlen című spanyol thriller amerikai feldolgozását, amelynek főszereplőjét Liam Neeson kelti életre. Nos, ekkor került a látóterembe a szóban forgó alkotás, amelynek előzetesét megnézve azonnal kedvet kaptam a megtekintéséhez, amelyre vasárnap esti mozizásként kerítettem sort. Egyetlen dolgot viszont nem értek: olyan, mintha a filmnek nem csak egy operatőre lett volna, ugyanis vannak olyan remek állásokból felvett képkockák, hogy példaértékű, máskor pedig tök unalmas a kameramunka.

Sok dolgot felróhatunk ennek a filmnek, viszont azt nem, hogy ne lenne eredeti. A rendezés (Dani de la Torre) abszolút rendben van, hiszen végig stresszes, feszes lefolyású a cselekmény, még egy-egy logikátlan és idegesítő lépés ellenére is. Ez utóbbit viszont nem is a forgatókönyvíró (Alberto Marini) számlájára írnám fel, ugyanis történetesen a főszereplő kislánya csinál hülyeségeket, ami azért életszerű, mert gyerek, ellenben a vehemenciája vetekszik egy felnőtt spanyol nőével.

A tinédzser lányt játszó Paula del Río hihetetlenül őszinte játékot produkál, pedig sokszor utáltam, de amikor szeretni kellett, azzal sem volt gond. Luis Tosar valahonnan ismerős nekem, és az életszerű alakítás tőle sem állt távol. Tényleg elég idegtépő helyzetbe került, és lényegében bármin keresztülment, amit a helyzet megkívánt, ezt pedig láthattuk is rajta. Javier Gutiérrezt viszont tényleg szükségtelen bemutatni, rengeteg mindenben találkozhattunk vele, és ezúttal sem okoz csalódást, ellenben egy kis meglepetést talán igen.

A színészek közül semmiképpen nem mennék el szavak nélkül Elvira Mínguez mellett, hiszen egy elég erős női mellékszereppel birkózott meg, és annyira magáénak érezte az egész szituációt, hogy félelmetesen meggyőző játékot láthatunk tőle is. Különösen megnyerő tényező számomra ebben az alkotásban, hogy a készítők tudták, hogy mit akarnak, mert ellehetett volna az egészet bagatelizálni is, ahogy az amcsik szokták. Először megijedtem, hogy túl hamar következnek be bizonyos események, viszont egyáltalán nem éreztem úgy, hogy nem tudták profin kitölteni a 100 perces játékidőt.

Mivel autós berkekben mozgolódok, felfedeztem apróbb bakikat, de mivel filmről beszélünk, ezek simán beleférnek. Azt viszont nem tudom eléggé értékelni, hogy az érzéseket nem rejtették el, helyettük kimutatták, amit amerikai filmekben ritkábban láthatunk. Sőt, a filmzenéi, például ez még nagyobb átélést tesznek lehetővé, még inkább együtt érezhetünk a főszereplőkkel. Nem mondom, hogy szuperprodukció Az ismeretlen, viszont azt igen, hogy az amerikai feldolgozástól nem sokat várok, hacsak Liam Neeson meg nem menti ezt is. 8/10.