A nem túl távoli jövőben a Nagy Gép segítségével a világ robotjai felülkerekedtek az emberiségen, és megtizedelték a humanoidokat. Miközben világunk darabokra hullott, misszió indult a civilizáció megmentéséért: egy kis csoportnyi rongybabaszerű teremtmény, akikbe az emberiség utolsó napjaiban egy tudós szikrányi életet lehelt. Sikerült túlélniük az apokalipszist, a kis csapat tagjai számokon szólítják egymást, az 1-es egy háborús veterán, 2-es egy feltaláló, 3-as és 4-es a gesztusnyelven kommunikáló iskolás ikerpár, 5-ös mérnök, 6-os művész, 7-es bátor harcos, 8-as izomagy, a 9-es pedig vezetői képességgel megáldott figura, aki tisztában van azzal, hogy egyesíteni kell erőiket, ha fel akarják venni a harcot a legkegyetlenebb gépesített fenevaddal.

Shane Acker, mint rendező neve elsőre kicsit ismeretlenül csenghet, mivel úgy igazából ez volt az első figyelemreméltó alkotása, viszont nagyban elősegítette munkáját, hogy producerként jelen volt Timur Bekmambetov, a Wanted orosz rendezője és a legendás Tim Burton, akit nem kell bemutatni. A 75 perces játékidő mondhatni rövid, viszont ezt az időt kalandosan röpítette el. Tetszett, ahogy a vásznon visszaköszön a készítők aprólékos munkája, gondoljunk csak itt egyszerűen 9-esre és társaira, vagy a gonosz robotlényekre, de nem utolsó az a poszt-apokaliptikus világ sem, amit megalkottak és kiviteleztek, mert hát engem egy az egyben megvettek ezekkel a dolgokkal.

Ez is egy olyan film lesz a közönség szemében, hogy megoszlanak majd a vélemények, lesz, akinek egyáltalán nem fog bejönni, ellenben azokkal, akik nem zárkóznak el a témától, olyan könnyen belopják eme pici lények magukat az ember szívébe, hogy lenyűgöző. Velem is így tett, szóval alig várom, hogy hazavihessem DVD-n. A megvalósítások, a látványvilág, mind egytől egyig egyediek, és szerethetőek, persze itt meg kell jegyeznem, hogy nem kimondottan a gyerekek voltak a fő célcsoport, főleg a története miatt, de persze a kicsik is biztos mesésnek találják majd csepp hőseinket.

Egy pici negatívum, az előbb felhozott történet, amivel megint az a kis apró probléma, hogy megint oda lyukadunk ki, hogy az emberi faj odáig jutott, hogy a saját maga alkotta világ hozta el végzetüket. Ami talán vigasz, a képi világ és az animációs köntös, valamint a benne lakozó nagyszerű lények, és ettől nem válik annyira tipikussá.

Tehát így a végére pár gondolat, grafikailag semmiképp nem lehet belekötni, hiszen teljesen profi munkával van dolgunk, viszont érdekesség, hogy a Beowulf – Legendák lovagja volt a legutóbbi animációs film, amit nem szinkronnal adtak a mozik, mint ahogyan ezt is. Elijah Wood-ot hallhattuk megszólalni címszereplőnk hangjaként, és nagyon korrekt választás volt. Még rengeteget tudnék róla írni, úgyhogy nem is ragozom tovább, nekem ez egy gyengébb 8/10-es szórakozást nyújtott.