Egy eltűnt apa és egy depressziós anya mellett a 17 éves Ree Dolly tartja el a családot egy piszkosul szegény vidéken. Akkor azonban megdöbben, mikor a helyi sheriff felkeresi őt, és tudomására hozza, hogy apa saját házukat adta fedezetként, hogy mentse a menthetőt, és ha nem bukkan fel az egy hét múlva esedékes tárgyalásig, el kell hagyniuk otthonukat. Tudja, hogy apja részt vett a helyi kábítószer kereskedelemben, de bárhol kopogtat, mindenhol ugyanazt mondják neki: maradjon ki belőle és hagyjon fel a kereséssel, mert ez nem az ő ügye. Rájuk nem hallgatva felkeresi apja testvérét, Teardropot, aki azzal jön, hogy apját valószínűleg megölték. Mindenképp ki akarja deríteni az igazságot, még ha saját élete veszélybe is kerül.

Debra Granik rendezőnő kellően átérezte a történet súlyát, persze ehhez szükséges volt a megfelelő regény, melynek címe azonos a filmével, és részben ennek köszönhető a kritikai siker. Kimondottan drámakedvelőknek tudom csak ajánlani, mert baromi nehéz cucc, bár a javára szolgál, hogy végig van annyi érdekes apró cselekmény, amivel kíváncsivá teszi a nézőt, és egyszerűen nem lehet otthagyni.

Végre sikerült egy olyan filmet alkotni, amivel a dráma műfaját célozták meg, és eseményeivel elszakad a bűzös nagyvárosi élettől és helyette bemutatják a zord vidéki körülményeket. Ráadásul hatalmas erő lakozik a történetben, amit film formájában viszontlátva megfelelően adagoltak, és sehol nem vész el. Kiválóan becélozták maguknak a kapcsolatok és konfliktusok bemutatását, amit nagyszerűen viteleztek ki, és itt megint feljön az-az apró tényező, hogy a vidéken élők életében nagyobb szerepet játszik a család és az összetartás, ellenben a nagyvárosiakkal.

A való életben is csak húsz éves Jennifer Lawrence hatalmasat játszott, és a filmbeli tizenhét éves karaktere szörnyű terhet cipel a hátán ennyi idősen, de mindvégig hihető és magabiztos karakter, akit rengeteg gyötrelem ér, és ezt nagyszerűen visszaadja. Garret Dillahunt lehet még ismerős a sorozatkedvelőknek, aki a Sarah Connor krónikáiban hozott emlékezetes pillanatokat, és itt a helyi sheriffet hasonló módon vitte vászonra. A mellékszereplőket ugyancsak remek színészek játszották, és mindegyikük totálisan beleillik a környezetbe.

Ez így nálam 8/10-et tudott, és biztos, hogy az egyszer nézős kategória, azért néha jöhet még ilyen.