Van, aki menekül, ha balszerencse közeleg, van, aki minél közelebb szeretne lenni - a kíváncsiság néha erősebb a félelemnél. Egy kisvároshoz tornádó közelít. Sőt, nemcsak egy tornádó - egy különleges légköri jelenségnek köszönhetően egy sor forgószél támad egymás után ugyanarra a pontra. A városon kiszámíthatatlan és halálos erejű ciklonok söpörnek végig. Aki tud, menekül, aki elkésett vele, az biztos menedéket keres. De olyanok is akadnak, akik megpróbálnak bejutni a tornádó legközepébe - számukra ez a mindent elsöprő vihar életük kivételes lehetősége. Talán még az életüket is odaadnák érte.

A vihar magja egyértelműen az augusztus hónap egyik legjobban várt filmje volt, amit feltétlenül moziban akartam nézni, mert hát az előzetes alapján a látványvilág megkívánta ezt. Csütörtökön délután szakítottam is rá időt, és csak úgy, mint most, az értékelés írása közben is hangulatos a kinti időjárás, hiszen nem a nap tűz ezerrel, hanem borult az ég, és csúnya felhők alatt ücsörgök. Lehet, hogy úgy tűnik, eddig nem a filmről írtam, pedig de, merthogy arra céloztam ezekkel a sorokkal, hogy mennyire hangulatos katasztrófafilmről van szó.

Steven Quale (Végső állomás 5) rendezett, aki legutóbbi filmje óta tanult egy keveset, merthogy A vihar magja sokkal összeszedettebb, mint a Végső állomás 5, ugyanakkor, ha már ezt hoztam fel hasonlatnak, kliséit tekintve szinte nincs is eltérés, de ez mégis jobb tudott lenni. Sokat nem vártam tőle, hangsúlyozom, hogy főként a látvány csalogatott moziba, és végül ezt meg is kaptam sok-sok izgalmas viharjelenettel együtt. A 'talált kamerás' formula is működött, bár helyenként túl direkt, de összességében nagyon illett magához a történethez, amit John Swetnam körmölt.

Ha leszámítjuk a bejáratott filmes húzásokat, sokkal jobb is lehetett volna, de titokban már jó ideje várok arra, hogy megszülessen a VHS korszakban ronggyá nézett Twister utódja, és lám, lám, megtörtént. Persze ebben a filmben sokkal merészebbek a készítők, na meg idestova két évtizeddel modernebb a rendelkezésre álló technológia. Ezek után nem is kérdés, hogy a Warner Bros. egy rakat lóvét adott a filmre, úgyhogy ehhez mérten minden jelenet látványos, de leginkább élethű. Sőt, már-már félelmetes, hogy az időjárás mekkora károkozásra képes - gondoljunk csak egy-egy szökőárra, vagy hurrikánra, ami lecsapott az elmúlt évek során.

Sarah Wayne Callies már a Prison Beak Sara dokijaként megkedveltette magát, és nagyon szerettem, ahogyan tengődik kislánya hiánya és a bizonyításvágy között. Hiába sorozatos arc, remekül hozta a női főszereplőt. Férfi fronton két kérő is akad, az egyik Matt Walsh, akire végig úgy tekintettem, mint a kalandra szomjazó James Cameronra. Lényegében őt is alakíthatta volna, hiszen az a fanatizmus, amit tőle láthatunk, pontosan illik Cameronra így látatlanban is. De egyébként a fiatalok is megállták helyüket, és hittem az ő törtetésüket, valamint az érzelmek megjelenítése sem okozott problémát. Richard Armitage pedig annyira karakteres arcú színész, hogy könnyedén eladta magát.

Kicsit visszakanyarodnék még a lényeghez, a generált időjáráshoz, amelynél néhol merész dolgokat léptek meg, de ezt már valamennyire megszokhattuk Hollywoodtól. Főként hiteles, bár amikor egyszerre több tornádó pusztít szinte egymás mellett, az olyan mese habbal-nak tűnik, bár nem vagyok meteorológus, így nem kizárt, hogy a való életben is létezhet ilyesmi. Egy biztos, Silverton és környéke káosszá lett, és kő kövön nem maradt, ráadásul a brutalitást is korrekt módon szőtték bele a történetbe.

Ó, majd elfelejtettem megemlíteni a Jackassi babérokra törő két őrült idióta viharvadászt, akik bolondságuk ellenére sem tudtak kárt tenni magukban, mindegy mivel próbálkoztak. A Titus… szintén nem mindennapos ötlet, és először baromságnak tűnt, hogy Cameron hasonmása mit épített, de végül, ha belegondolunk, tökéletes egyensúlyban van a fanatizmusával, és emellett még nem is lett nevetséges e viharjáró, vagy akár hívhatom tanknak is. A kézi kamerás felvételek nem voltak zavaróak, és na ugye, hogy nem kell ide az a rongyos 3D?!

Egy időjárást nézzetek, mielőtt jegyet váltotok rá, de én amondó vagyok, hogyha bírod a katasztrófafilmeket, és ezek látványosabb verzióját, nem érdemes sokat gondolkodni. Pontjait tekintve a hetes kevés ide, de a nyolcas meg majdnem sok, viszont előbbivel mégsem kezdődhet, így legyen egy halvány 8/10 a végső szavam.