Értékelés: The Green Inferno
A történet néhány fiatal aktivistáról szól, akik az Amazonashoz utaznak, hogy megmentsék az esőerdőt, csakhogy hamarosan rájönnek, hogy nem csupán a munkásokkal kell megküzdeniük, hanem egy jóval ádázabb fajjal, a mindenre elszánt kannibálokkal.
Most már biztos, hogy Eli Roth bátran nevezhető megannyi év kihagyás után is az egyik legjobb horrorfilmesnek, merthogy a The Green Inferno az utóbbi idők legjobb kannibálos horrorja. No, nem mintha tele lenne kannibálos horrorokkal a kosár, és részben épp ettől állja a sarat, na meg itt figyel be Roth kreatív szabadsága is. Ezúttal sem volt megkötve a keze, amivel erősen arra célzok, hogy a gyengébb gyomrúak kerüljék a filmet! A felvezetést elnézve, ami durván az első félórát teszi ki, még erős kételyeim voltak, és úgy tűnt, hogy ez sem lesz kiemelkedő alkotás, de amikor belecsapunk a lecsóba, onnantól kezdve minden aggódásom borzongássá változott.
Piszkosul kemény horrorfilm, amiben nincs köntörfalazás, és ha éppen egyenes élő adásban kell megenni egy testrészt, akkor a pirosra festett esőerdőben élő kannibáljaink ezt bizony minden zokszó nélkül meg is teszik. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem egyből Jack Sparrow kannibálos jelenete ugrott be, ami nyilván dajkamese ahhoz képest, amit itt kapunk. És igen, ez az igazi reformkonyha… Te jó ég! Roth durván elmegy a végletekig, és elképesztő, hogy szinte ugyanazt a borzongást, undort éreztem, amit annak idején az első Fűrész (Saw) filmnél.
A kannibálok rettentően hitelesek, egyetlen pillanatra sem merült fel bennem, hogy kételkedjek bennük, és a szándékaikban. Akárhogyan is nézzük, és nem akarjuk elhinni, de ők bizony embert esznek, és ugyanúgy feldolgozzák, mint mondjuk mi emberek egy disznót, vagy egy marhát. Brutális volt ezt ilyen őszintén elmesélve látni. Volt egy nagyon jó posztere a filmnek, ami egyből a Mad Max - A harag útját juttatta eszembe, és ott is elég elszabadult dolgokat művelnek, de a The Green Inferno is megéri a pénzét, ha a naturalizmust vesszük alapul.
Lorenza Izzo ebben a hazai közegben csodálatosat alakított, és nagyon bírtam, hogy végre nem ismert sztárokat láthatunk egy ilyen élethelyzetben, hanem tehetséges újoncokat. Magda Apanowicz is megér egy misét, aki egyben a film eyecandyje is simán, de ide írhatom még Ariel Levy, Daryl Sabara, Sky Ferreira és Nicolás Martínez nevét is, mindannyian kitetettek magukért, és hozták azt, amit a helyzet megkívánt. A kannibálok közül az egyik faluban élő lányt, Tatiana Panaifo-t emelném ki, aki szintén tehetséges, ha a színészi képességeit vizsgálgatjuk.
Megvett, berántott, viszont két nappal később néztem a Bíborhegyet, ami nyilván lejjebb vette egy kicsit a pontszámot, de egy halovány 8/10-et még így is megugrott. Ha már Eli Roth, akkor most jöhet a Knock, Knock is!
zsocso
Mi vitt rá, hogy Eli Roth filmet nézzél? :)
fuggoo_offline
A kíváncsiság. Jónak tűnt a téma már az első perctől kezdve. Kíváncsi leszek a Knock Knockra. :)
zsocso
A Knock Knock-ot Keanu Reeves miatt fogom megnézni. Amúgy Eli Roth filmjei nálam tiltólistán vannak.
függő
Miért? :)
zsocso
Szerintem rossz és igénytelen horror filmeket csinál. De hála Istennek nincs sok filmje. De a Knock Knock-nak adok majd egy esély. Utána lehet változni fog a véleményem.