Rio de Janeiro csupa szín, csupa kaland, csupa lüktetés. Egyedül Azúr, az elkényeztetett házipapagáj gondolja úgy, hogy jobb a biztonság, a kaland felesleges, a repülés balesetveszélyes. Ám különös, és meghökkentően peches véletlenek sorozata úgy hozza, hogy kipottyan addig kényelmes életéből, és míg körülötte tombol a karnevál, ő kénytelen elfogadni azt, amit Rio adhat: izgalmat, kavarodást, sok új barátot, és előbb-utóbb a repülés örömét.

Az a helyzet, hogy nagyobb volt a szárnycsapkodás, mint amit tud igazából. Szerintem azt mindenki észrevette, hogy hatalmas kampányt kapott, és én 90%-ban minden apró mozzanatot közvetítettem felétek, de hiába. Átlagosan indítanak az elején, amikor még reménykedtem, hogy hátha valami erős animációs filmről állhatok fel, de sajnos nem. Simán rá merem mondani, hogy egyik Jégkorszak film szintjét sem éri el, így ezzel meg is van Carlos Saldana első annyira nem remeklő mozija. Még a Robotok (Robots) is felülmúlják Azúr kalandját. Sokszor éreztem úgy, hogy unatkozok, és egyáltalán nem érdekel az egész, ami talán annak köszönhető, hogy nem voltak elég érdekesek a karakterek.

A helyszínek és maga az animáció kidolgozása csodálatos, ezzel nincs gond, hiszen folyamatosan fejlődik a technológia, és talán az egyik nagy pozitívumának mondható Rio de Janeiro bemutatása. Egyébként lehet, velem van a baj, de nekem ez így baromi keveset hozott, és inkább gyerekeknek készíthették, mert hogy a legtöbb jelenet végkifejletét előre megmondtam, és ez elég gáz. Akarom mondani csupa tipikus jelenetekkel teli, néha akad egy-egy új poén, vagy vicces mozzanat, de több alkalommal előfordult, hogy olyan dolgon nevettem, ami igazából röhejes, és nem szórakoztató.

Még annak adok hálát, hogy nem a 3D-re váltottunk jegyet, mert csak tovább rontotta volna a dolgokat. Nem azt mondom, néhány jelenetről egyből lesütött, hogy 3D-re van gyúrva, de nekem abszolút megfelelt 2D-ben is, hiszen az Így neveld a sárkányodat is bebizonyította, hogy nem feltétlenül szükséges a 3D a sikerhez.

Előbb írtam, hogy a karakterek annyira nem tették érdekeltté magukat, viszont legalább az aranyossággal nincsenek gondban. Hiszen ki ne kedvelné a két kék főszereplőt, vagy társait, akik közül az egyik úgy nézett ki, mintha az Angry Birdsből lépett volna elő. Egyedül a kutya nyálcsorgatása idegesített… Nem az emberek kidolgozásán fekszik a hangsúly, de legalább nem nagyolták el őket, és normális arcokat kaptunk.

Kicsit visszatérve a poénokra, rengeteget elsütöttek a bemutatókban, így mire a filmen ültem, elvesztette a varázsát, és valami nem volt az igazi. Írom még egyszer, hogy inkább gyerekeknek készült ez, így nem meglepő, hogy 6/10-től nem bírok rá többet elröppenteni.