Amint Gru kezd beleszokni a kertvárosi családapa szerepébe Margo, Edith és Agnes apjaként, felbukkan egy szupertitkos szervezet, amely a gonosz elleni harcot tűzte zászlajára globális szinten. Így most Grun, a minyonokon, és Gru új társán, Lucyn a sor, hogy kiderítsék, ki áll a látványos bűntettek mögött. Végül is a világ legnagyobb ex-bűnözője kell ahhoz, hogy elkapja azt, aki a helyére pályázik…

Nyár, tikkasztó meleg, animációs sokadik részek, avagy világpremierként kaptuk a Gru 2-t, amitől a Szörny Egyetem után már nem voltak nagy elvárásaim, de azért bíztam benne, hogy többre viszi. És lám, lám, csodával határos módon hiába folytatásfilmről beszélünk, még így is eredeti tudott lenni, pedig ennek a hatásnak az első résszel tova kellett volna tűnnie. Az a véleményem, hogy az Illumination Entertainment belenyúlt a tutiba, ugyanis kevés pénzből szórakoztató animációs filmeket tudnak készíteni. Nyilván ez nem mindig igaz, de a Gru franchise szépen szárnyal, és a nép érdeklődését is felkeltik vele.

A folytatás főszereplője nem is igazán Gru, hanem a mignonok és három örökbefogadott kislánya. Persze a címszereplő is szerethető figura, még a mogorva és sajátos stílusa ellenére is, de egyértelműen a sárgák szállítják a legnagyobb poénokat. Abban viszont közel sem vagyok biztos, hogy az önálló filmben elboldogulnak majd, de egy próbát mindenképpen megér az is. A 3D-nek itt sincs sok értelme, néhol lehet, hogy adna egy kis pluszt, de ezekért nem viselném másfél órán keresztül a szemüveget. Mostanság egy-egy animációssal elszaladt a ló, és nem értem, mire fel környékezik meg a 120 perces játékidőt, amit aztán helyenként nagyon nem tudnak értelmesen kitölteni. Ekkor jön a szenvedés.

Ez az animációs ilyen téren is szerencsés, bár egy pár percet lehet, hogy kivágtam volna belőle, de ezen nem kívánok tovább lovagolni. Zavart viszont, hogy a szinkronos előzeteshez képest módosítottak a hangokon, és még nem is a szinkronhangokra gondolok, hanem arra, amikor az előzetes elején Agnes épp lefekvéshez készülődik, és ahogyan Gruról mesél. Ott egyszerűen zabálnivaló, és a filmben nem így van. Azért nem hőzöngök jobban, mert számtalanszor láttam az előzetesnek ezt a pár másodpercét, és valahogy csak-csak sikerült behelyettesíteni a filmnél, de egyébként csalódás, hogy visszább vettek Agnes cukiság-faktorából.

Mint írtam, a címszereplőt is nagyon bírom, de immáron a három tüneményes kislány, Margo, Edith és Agnes is a történet szerves részesei. Főként Agnes viszi a prímet az eccarvújával, és az irtó édes aranyköpéseivel, bár ezt fölösleges volt leírnom is, akik szeretik a filmet, biztos, hogy egyetértenek velem. Doktor Senkiházi is feledhetetlen egy figura, és az öreg kissé megromlott erre a részre, de végül nem okoz csalódást. Érdekesség, hogy Kristen Wiig szinkronizálta az első rész egyik mellékszereplőjét, és most főszerepet kapott, Lucy hangját kölcsönözte az eredeti nyelvű változatban. Jelentem, a karaktere megkedveltette magát, hiszen állati nagy arc, még ha első ránézésre kicsit soknak is tűnik. A többit pedig kitalálhatjátok, de semmiképpen nem mennék mélyebbre vele kapcsolatosan. El Macho fura egy diego, de tökéletes választás a rosszak oldalára, még ha kicsit meredekebbre is vették vele kapcsolatosan a dolgokat. A szerepre alkalmas, vicces a kamikáze tyúkjával együtt, és nincs is ettől fontosabb.

Néha leül egy-egy percre, és olykor azt éreztem, hogyha nem lennének a mignonok, akkor lenne csak igazán nagy gond, és ez be is igazolódik, amikor pár percig sárgamentesség van. Lényegében ezen kívül nem is nagyon írható a negatívumok oldalára semmi, ez pedig egyértelműen megbecsülendő tényező.

Érdekes módon a manapság már elkoptatott titkosügynökös stílus jelen esetben mégis működőképes tudott lenni, ez pedig már egyértelműen a forgatókönyvírók kontójára írható. A Gru mindig is azon animációsok közé tartozott, ami a túlzásai ellenére sem kergetett az őrületbe, és mivel a folytatásnál is tudták ezt reprodukálni, így nem tehetek mást, minthogy kiszórom rá a 8/10-et.