Cindy (Michelle Williams) és Dean (Ryan Gosling) kapcsolata hajdan roppant tüzes és szenvedélyes volt, mostanra már azonban többéves házasok, és egy lány szülei. Házasságuk megmentése érdekében úgy döntenek, kiruccannak egy kicsit egy vidéki szállodába.

A The Weinstein Company igen belehúzott a múlt évben, és láthattunk az ő produkciójukban kellemes meglepetést, simán csak hangulatos drámát, és most a Blue Valentine-t, amivel nem igazán találtak be nálam. Szóval, akinek esetleg tetszett, annak javaslom, hogy ne olvasson tovább, mert nem fog velem egyetérteni. Értem én, hogy dráma, meg kisvárosi hangulat, amit nem is tudok bántani. Gondoltam naivan az elején, hogy áh, biztos csak nehezen indul be, de sajnos nálam leragadt valahol félúton és nem igazán bírt lekötni. Ez pedig baj.

Tápláltam némi reményt abba, hogy anno elég nagy hangot kapott az NC-17-es besorolása, amiből végül R lett, és legalább e téren tudott valamicskét, de nem voltam tőle teljes mértékben elragadtatva. Egyszerűen nekem szenvedősnek tűnt az egész, ahogy próbálkoznak, és nem megy, nem működik, de azért erőltetik, én pedig ezzel abszolút nem tudok egyetérteni.

Michelle Williams ugyan megkapta Oscar-jelölését a szerepért, és tényleg elég jól hozta a karaktert, de tutira nem raknám egy kategóriába Natalie Portmannel. Úgyhogy én még itt is koppantam egyet, de legalább mondhatni extrém szerepet vállalt el, és ez elismerésre méltó. Megleptek viszont Ryan Gosling teljesítményével, aki simán felülmúlta önmagát, és ki nem néztem volna belőle, hogy képes egy efféle komoly karakter hiteles megformálására.

Taglalhatnám még mondatokon keresztül, hogy mi nem tetszett, de a lényeget feljebb leírtam, pontokban pedig megy rá a 6/10, mert a két főszereplő játéka megállta helyét, és ők nem tehetnek róla, hogy a rendezés így sikerült.