Egy tengerészgyalogos-egységet Nantz őrmester (Aaron Eckhart) vezetésével Los Angeles-be vezényelnek ismeretlen küldetéssel. A katonáknak váratlanul szembe kell nézniük a különös ellenséggel: az űrből jött lények a tenger felől érkeznek, és a partraszállás során válogatás nélkül mindenkit azonnal megölnek. A szakasz már csak annyit tehet, hogy kimenti az utolsó túlélőket. Belekeverednek a totális háborúba…a Földnek valószínűleg vége. A katonák mégis kitartanak a végsőkig.

Elég nagy projekt volt ez Jonathan Liebesman rendező számára, viszont nagyon jól bánik a zöldhasúval, és simán rábízhatjuk a Wrath of the Titanst, mert ha pumpál bele annyi adrenalint, mint ebbe, akkor király folytatásfilm elébe nézünk. Teljes mértékben elvárások nélkül váltottam rá jegyet, mert egyszerűen nem mertem tőle sokat várni, ehhez képest jó szájízzel távoztam a moziból. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a pörgős, katonákkal teli akciófilmeket, persze jókora adag sci-fi is befigyel. Rendezésügyileg pacsi Liebesmannek, hiszen szépen végigvezette a történetet, végig tartott a kraft és pörgött. Mi kell még egy jó akciófilmhez? Szerintem ennyi bőven megteszi!

Nem mennek a harcok mellé, hanem egyenesen a közepébe vágnak, amit úgy kell érteni, hogy katonaközpontú a fő cselekmény és a világméretű csaták a háttérben zajlanak, de mindig adagolnak elég harcot még így is, és viszonylag gyakran mutogatják felülnézetből a romokban heverő Los Angelest. Ebben a sci-fiben, mint ahogyan a címe is mutatja, tényleg csak az Angyalok Városára fókuszálnak, és amennyiben tudják tartani, esetleg fokozni a most látottakat, el bírnék még képzelni folytatásokat más városokkal. Viszont korántsem vagyok benne biztos, hogy az is ütne ekkorát, de a megfelelő sztorival sikeres tudna lenni. Ugyan konkrétan nem vezettek rá minket, és hagyják, hogy a néző döntse el, de voltak annyira menők, hogy akár azt is gondolhatjuk, hogy az egész világ romokban hever és küzdenek az ellenséggel. SPOILER És itt mondom azt, hogy végre nem úgy zárul a film, hogy az utolsó x percben a semmiből visszafordítjuk a harcot, és kitoloncoljuk a gyarmatosítani érkező idegeneket. SPOILER VÉGE

Nálam telibe bombáztak még a kameramozgásokkal, és a meglepetésszerű hanghatásokkal, amik olykor akár ijesztőek is lehetnek. Régen készítettek olyan filmet, ami katonaközpontú és a helyét is megállja, viszont a Battle: LA-nek mindkettőt sikerült beváltania. Igaz bevált trükk, de jó ideig bizonytalanságban tartják a nézőt azzal, hogy nem leplezik le egyből az ellenséget, amivel izgalmas tud maradni. Néhány ellenséges egységet nem túlzottan dolgoztak ki, mert olykor úgy tűnt, mintha egy halom ócskavas keringene a levegőben, máskor pedig részletekbe mentek.

Repkedő autók, romba döntött városrészek, autópályák és hatalmas robbanások jellemzik a filmet, egyszóval nagyon korrekt látványban részesítenek minket, és itt jön elő újra, hogy nem kell egy tucat nagy színész, hiszen Aaron Eckharttel az élen sikerült ezt kihozni $70 millióból. Vagy csinálhatunk romantikus vígjátékot $120 millióból Reese Witherspoon és Owen Wilson főszereplésével. Tudom, nem kellett volna ezzel jönnöm, de megérdemlik.

Aaron Eckhart hiteles alakítást nyújtott, és abszolúte végig bele tudtam magam élni a helyzetébe, illetve csapata helyzetébe, bár igaz, hogy kicsit sablon a karaktere abból a szempontból, hogy leszerelni készül, stb., de ezen most nem tudok annyira fennakadni, hogy pontot vonjak le érte. Úgy gondolom, a csapat összes tagja belevaló katona, és köztük is megvannak a tipikus arcok, de itt tényleg nem ezen fekszik a hangsúly. Újabb szerep Michelle Rodrigueznek, ami a legjobban áll neki, bár ezúttal kicsit visszább vett a tempóból, de a végére azért belerázódott.

Kisebb negatívum, amiért szintén nem tudok nagyon haragudni, hogy került bele néhány olyan jelenet, amikor teljesen kiszámítható, hogy mi fog történni a következő pár másodpercben, de összességében tudott egy stabil 8/10-et, és kellett ez már nekünk, mert hiány van e téren. Nem kell ide 3D, simán is ugyanúgy oda lehet pörkölni itt a példa.