A négy hónapos guadalcanali megpróbáltatás után a fizikailag és lelkileg legyengült Leckie, Basilone és a bajtársaik az ausztráliai Melbourne-ben pihenik ki fáradalmaikat. A lakosság üdvrivalgással fogadja őket, és Ausztrália megmentőiként tekintenek rájuk. Míg társai szórakoznak, Leckie egy ausztrál nővel és görög származású családjával kerül szorosabb kapcsolatba. Eközben Basilone bátorságáért megkapja a legmagasabb katonai kitüntetést, a Kongresszusi Érdemérmet. Az őrmestert felkérik, hogy térjen vissza Amerikába, és jelenlétével támogassa az amerikai háborús kötvények eladását.

Az első felében egész részben hőseink szórakozását és kisebb drámázásait ismerhetjük meg, és teljesen váratlanul ért, hogy egy efféle több embert középpontba helyező mini-szériánál Leckie szálát jobban megismerhettük. Hatalmas volt az a hangulat, ahogyan tükrözi az akkori családi légkört, most főleg az újonnan megismert, és fentebb említett ausztrál leányzó hozzátartozóira gondolok. Nem utolsó sorban, nagyon eltalálták a lányt erre a szerepre, nekem legalábbis nem volt vele bajom, és szerintem szemgyönyörködtető szépséggel rendelkezik.

Összességében mivel egy háborútól mentes, mégis hiába tetsző epizódot láthattunk, így pontokban 7/10-től többet nem ér, bár én maximálisan elvoltam vele főként a korimádat miatt, és még egyszer minden tiszteletem az HBO előtt, hogy felirattal is elhozza az otthonunkba eme fantasztikus alkotást.