Interjú a Forum Hungary vezérigazgatójával a digitális kópiákról, és a 3D-s filmekről

Interjú a Forum Hungary vezérigazgatójával a digitális kópiákról, és a 3D-s filmekről

Mivel a múltkori interjú igen népszerűnek bizonyult, így elkészült a második felvonás, melyben szintén Farkas Sándor, a Forum Hungary Filmforgalmazó vezérigazgatója állt rendelkezésemre néhány kérdés erejéig. Az interjú témája a digitális kópiák, amelyek idővel teljesen felváltják a jól ismert 35mm-es filmeket, valamint a 3D-ről is beszélgettünk többek között.

Filmnews: Bizonyára a legtöbb ember számára nem világos, hogy mit takar, hogy egy filmet digitális verzióban vetítenek le az adott moziban. Az első kérdésben erre kaphatunk választ Sándortól:

Farkas Sándor válasza:

Két, moziban nemzetközileg elfogadott technológia létezik ma: az ismert 35 mm és az újabb digitális. Ezt DCP-nek hívják (Digital Cinema Print - azaz digitális mozi kópia) és nagyon keményen meghatározott sztenderdeken alapul, mind a kódolt formátumot, a tartalomvédelmet és a vetítési minőséget (2k) illetően. Mivel egyre több mozitermet szerelnek át a fentiek szerinti digitálisra, adja magát, hogy egyre több film jelenik meg ilyen formátumon is, független attól, hogy 3D alkotásról van-e szó.

Filmnews: Milyen előnyökkel jár ez az új technológia?

Farkas Sándor válasza:

A dolognak számos előnye van: olcsóbb, könnyebb tárolni és szállítani (egy merevlemez a kópia gyakorlatilag, mely tartalmát egy digitális kulcs védi), illetve, hogy nem használódik el a kópia 1000 vetítés után sem. Valószínűleg mindenkinek volt már olyan élménye, hogy beült egy filmre, ahol rossz volt a hang, recsegett, leesett a Dolby (ha rossz a hangsáv minősége a 35mm vetítőgép automatikusan levált 5.1-ről sztereóra), vagy karcos volt a kép. Ez a 35mm természetes elhasználódásának következménye. DCP esetén ilyen gond nincs.

Filmnews: Milyen érdekes információt érdemes még tudni a digitális kópiákról?

Farkas Sándor válasza:

A vetítés menete is sokkal egyszerűbb a 35mm kópiához képest: azok ugyanis tekercsnek érkeznek a mozikhoz, melyeket először össze kell ragasztani egy nagy dobon (platternek hívják), mely táplálja a szalaggal a vetítőgépet. Ez igen hosszadalmas folyamat és megnehezíti a film mozgatását mondjuk egy másik terembe. Ehhez képest a DCP kópia esetén a mozi feltölti egy szerverre a filmet, ahonnan a vetítőgépek egy gombnyomásra lejátsszák.

Mint említettem a DCP kópiát egy digitális kulcs védi, mely tartalmazza az adott teremhez tartozó vetítőgép minden információját, valamint, hogy mikor lehet a filmet játszani. Így az kizárólag az adott mozi adott termében és adott időszakában vetíthető.

A kulcs igen erős titkosítású, gyakorlatilag feltörhetetlen.

Filmnews: Ha egy mozi átalakításra adja fejét, hogyan történik az átalakítás, és mennyi időbe telik?

Farkas Sándor válasza:

Az átalakítás több beruházásból is áll: meg kell venni a szervert, a projektort, a 3D kiegészítő feltétet, valamint egy új vásznat is (utóbbiakat csak akkor, ha 3D tartalmat is akar vetíteni a mozi). Továbbmenőleg elképzelhető, hogy átalakításokat kell végezni a gépházban is, mivel a digitális projektorok nagyobb hőt termelnek a hagyományos 35mm gépekhez képest.

Maga a folyamat (ha a gépház készen áll) kb 1-1.5 hét alatt megoldható. A nagyobb kihívás azonban a beruházás költsége, mely a több tíz millió forintot is meghaladhatja.

Filmnews: Nem gyakori eset, de nemrég találkoztam vele az egyik art moziban, hogy a filmben a beszédhangok nem voltak hallhatók, ilyenkor mi történik? 35 mm-es tekercsről ment a vetítés.

Farkas Sándor válasza:

Ha csak a beszédhang nem volt hallható és a zene, illetve zörejek igen, akkor az gyártási / keverési probléma. Ilyenkor a film adott tekercsét újra kell gyártatni. Fura számomra azonban, hogy vetítésen találkoztál ilyennel, mivel a mozik általában lepróbázzák a kópiákat, tehát műsorrend előtt levetíti a gépész, és ellenőrzi, hogy minden rendben van-e. Ha nincs, akkor értesíti a forgalmazót, aki azonnal intézkedik cserekópiáról.

Filmnews: Nagyságrendileg milyen költségeket emészt fel, hogy egy mozi egy termet felszereljen digitális vetítővel, illetve az alkalmas legyen 3D-s film lejátszására is?

Farkas Sándor válasza:

Gyártótól, finanszírozási megoldástól függően változik az ár, de 20 millió forint alatt nehéz kihozni egy termet.

Filmnews: Hogyan látod a 3D-s technológia helyzetét napjainkban?

Farkas Sándor válasza:

Azt gondolom most éri virágkorát. Minden erősebb film 3D-ben készül és ez a trend folytatódni fog továbbgyűrűzve a látványos alkotásoktól az inkább sztorira építő filmekig. Pl. hamarosan forgalmazzuk az első egész estés magyar 3D filmet, az SOS Love-ot. Itt a 3D lényege nem a látvány, hanem, hogy a néző a cselekménye részesévé válhasson.

Filmnews: Véleményem szerint egyértelműen sokat fejlődött ez a technológia mondjuk a Kémkölykök 3D óta, de még közel sem tökéletes, főleg ha a film cselekményének nagy része sötétebb helyszíneken játszódik. Te hogyan vélekedsz erről?

Farkas Sándor válasza:

A Kémkölykök 3D még egy teljesen más technológia volt, analóg kópiákon. Ehhez képest a digitális hatalmas minőségbeli fejlődést hozott.

3D és 3D között hatalmas különbségek lehetnek, melyet főként az határoz meg, hogy a filmet már eleve 3D kamerával forgatták, vagy csak az utómunka során tették azzá.

Valóban a technológia nagy kihívása a sötétebb kép, melyet pillanatnyilag a rendezők tudnak kiküszöbölni megfelelő világítás és jelenet felépítés által.

Filmnews: Mit gondolsz arról, szerinted a ma érkező 3D-s filmek mind, egytől egyig kihasználják ezt a technológiát, vagy sokszor csak a bevételek miatt készül/konvertálják át 3D-be?

Farkas Sándor válasza:

3D kamerával forgatni sokkal drágább, mint hagyományossal és macerásabb is, jobban megköti a rendező kezét. Így sok film nem használja ki a teljes lehetőséget a technológiában.

Azt gondolom van / volt egy olyan trend, ahol a magasabb jegyárak motiválták a 3D-t, de ez talán most már lecsengőben van, a nézők szelekciója végett is. 1-2 éve elég volt, ha egy film 3D-s, az újdonság ereje behozta a nézőket. Ma már itt is ugyanúgy számít a tartalom és főként ez alapján választanak filmet a nézők.

Filmnews: Több régi filmet is készülnek átkonvertálni 3D-be - köztük a Titanic, a Top Gun, a Star Wars -, melyeket újra mozikba küldenek. Látsz rációt a dologban?

Farkas Sándor válasza:

Ha megnézzük a Lion King 3D eredményeit, akkor azt gondolom az USA piacon ezekben hatalmas lehetőségek rejlenek.

Filmnews: Az elmúlt évekből merítve melyik 3D-s film használta ki szerinted a technológia előnyeit?

Farkas Sándor válasza:

Most gondolom, megköveznek az olvasók, hogy nem az Avatart írom első helyre, de szerintem az csak IMAXben tudta megmutatni igazi erejét. „Sima” 3D tekintetében szerintem még mindig a Beowulf és a Véres Valentin adta a legnagyobb élményt.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

1 hozzászólás