Értékelés: Zambézia (Zambezia)
Egy fenséges vízesés peremén, Afrika szívében terül el Zambézia csodálatos madárvárosa, amit a bölcs és harcedzett Őszkarom vezet. Vijju, a fiatal sólyom hősünk apja Sudár akarata ellenére elhagyja a távoli otthonukat, hogy csatlakozzon a tekintélyes Hurrikán védelmi repülőosztaghoz, akiket Csőrnagy képez ki Zambézia egének védelmére. Vijju édesapja utánaered, de az áskálódó leguán, Budzo foglyul ejti, miközben a menedék megtámadására készül. Vijjunak és a lelki társának, Pihének össze kell szedniük minden repülési tudásukat és egy nagy adag diplomáciát, hogy megmentsék a városukat Budzo szörnyű összeesküvésétől.
Dél-Afrika bevetette magát, így készült el a Zambézia című kalandosnak beállított animációs film, ami bevallom őszintén, őrületesen jó hazai reklámot kapott. Sokkal jobbat, mint amilyen maga a film tudott lenni. A rendező neve ismeretlen, szóval betűkbe sem öntöm, de nem feltétlenül biztos, hogy rajta múlott az egész. Az első percekben a karaktereket sikerült megszeretnem, ami fontos, mert reményt ad, azonban a továbbiakban elég nagy a káosz, és a kiszámíthatóság. Rém egyszerű a sztori, bár ez még nem is feltétlenül lenne baj, ha pár furfangos csavart elhelyeztek volna benne.
Legalább a zenékkel sikerül némileg hangulatba hozniuk, és ugyan mindössze 83 perces játékidővel bír, mégis kétórásnak tűnik. Vártam a végét, mint a messiást, mert elég kevés dologban láttam meg a pozitívumot, pedig erősen próbálkoztam, hogy megtaláljam benne a kreatív dolgokat.
Magáról az animációról vegyes véleményeim vannak, mert nagyjából helytálló ez, persze nem szabad egy DreamWorksös, vagy Pixaros minőséghez hasonlítani, hiszen annak a közelébe sem ér, de ettől még legalább a karakterek megfelelő kidolgozást kaptak. A csalódást inkább a tájak okozták, főleg a messziről pásztázott lombkorona nézett ki úgy, mintha még kidolgozási fázisban lévő képsorokat látnánk.
A szinkron viszont ötletes, és legalább ebben megvoltak azok a nyelvi leleményességek, amelyeket főként a komolyabb animációs filmeknél szoktak alkalmazni, így ez valamennyire kárpótolt a többi hiányosságért. Példának tudom írni az egyik madár, Csőrnagy nevét, vagy a csőrlest.
Nem is nyújtanám hosszabbra eme irományomat, mert egyrészt sajnálom rá az időt, másrészt viszont már összefoglaltam a lényeget, szóval csak óvatosan, bár a kiskorú nézőközönségnél legalább bejövős lehet. 4/10.
Anonymous
4? Ennyire unalmas lett volna? Tudom ízlések és pofonok, de én nagyon élveztem az egésznek volt egy olyan korai pixaros hangulata, mikor kevés pénzből egyszerűbb animációt csináltak, de szívvel lélekkel. A karakterek szerethetőek, a látvány összességében is rendben van. A story lehet szörnyen egyszerű, legalább a háttértörténettel feldobták, legalább klappolt minden, gördülékeny volt, egyszer sem ült le. A zene meg baromi jó volt. Mondjuk a Happy Feet Two-ra is 6-ot adtál, nem kellett volna többet várnom erre se, de 4. :( Mindegy, csak sajnálom, hogy nem szórakoztál rajta.
Ami nem tetszett, az a túlságosan magyarosított karakterek, az oké, mert nem látom értelmét ha valakinek van rendes neve, azt miért kell teljesen átnevezni? Nem is értem honnan szedték a legtöbb nevet…(Kai – Vijju, Tendai – Sudár, Shekuru – Őszkarom, Mushara – Bandzsiri, Tini – Csiri, Ajax – Csőrnagy) Ami jó fordítás volt az Ezee karaktere, aki Laza lett, illetve Gogo, aki szerencsére megmaradt.
Amúgy hol a nagy magyar reklám? Azon kívül, hogy rárakták a szinkronhangokat az egyik plakátverzióra, ahol Csifo Dorinán egy halálfejes póló van, nem bírták kiretusálni. :D
Kicsit visszatérve, lehet egyszerű és rövid, de nem pont olyan könnyed szórakoztatást akar nyújtani mint a FF? Szerintem az semmivel sem bonyolultabb ennél, csak itt a közönség 6 karikára lett nyitva. :)