A kémthriller műfaját újraértelmező kasszasiker sorozat harmadik részében az extrém sportolóból kormányügynökké avanzsált Xander Cage (Vin Diesel) felbukkan önkéntes száműzetéséből, és rögtön összeütközésbe kerül Xianggal, a halálos harcossal, és csapatával, akik megszereznek egy Pandora szelencéje néven ismert veszélyes és látszólag megállíthatatlan szuperfegyvert. Ám alig hogy Xander új csapatot toboroz kalandvágyó spanokból, egy halálos összeesküvés kellős közepén találja magát, melynek szálai a legfelsőbb kormányzati körökbe vezetnek…

A xXx: Újra akcióban már a moziba kerülés előtt B filmes képet festett magáról, és amikor a vetítés elején megjelentek különféle keleti forgalmazók logói is, ott már kezdett testet ölteni aggódásom. Közben egy túlcsicsázott stáblistát kellett végigülni, amit nem is értettem, hogyan sikerült összehozni, ám ekkor még mindig tudtam hinni abban, hogy sikerül egy közepes szintet megcélozniuk ezzel a folytatással. Persze ott a januári dátum, ami ugye nem túl kecsegtető tényező, hiszen Hollywood nem ebben az időszakban mutatja be a blockbusterjeit - ez inkább amolyan holtszezon.

Összességében egyszer simán nézhető folytatás a xXx: Újra akcióban, és a játékidő második felére kinövi azokat a gyerekbetegségeit is, amik az elején még szembetűnőek. Nem világos számomra, hogy a forgatókönyv miatt keltett amatőr-hatást az eleje - mondjuk az első bő félóra -, vagy a rendező nem tudta magát összekapni. Nyilván egy D. J. Carusótól (A negyedik) nem vár sokat az ember, sohasem volt erős szakmáján belül, de a végére azért csak belejött. A fejlődési görbéje viszont nem fog felfelé ívelni, de azt a szintet hozta, amit elvártam tőle.

Nagyjából tizenöt év telt el az első rész és az Újra akcióban között, mert nyilván a köztes filmet nem sokan szerették, de mégis megszült egy értékelhető karaktert. Ugyanakkor anno Rob Cohen rendező sokkal látványosabb filmmel tudott előrukkolni, már csak azért is, mert akkoriban még nem számított tucatnak. Az Újra akcióban egyébként mutatványok és merészség szempontjából erős, pontosan azt nyújtja, amit az ember egy Tripla X filmtől elvár: meghökkentő és bevállalós akciójeleneteket, amelyek fizikájába jobb inkább nem belegondolni.

Igen ám, de sajnos vagy a 3D-nek köszönhetően, vagy egyszerűen az operatőrnek, maga az akciójelenet fő attrakció része tisztán látszik, ellenben az összes futós-verekedős jelenet annyira gyors képekkel operál, hogy gyakran követhetetlen. Olyan, mintha nem lett volna igazi koreográfiájuk az egészre, csak úgy toltak valami irtó gyors jelenetsort, amit néhol tudatosan elmaszatolnak, hiszen jó lesz az úgyis. Hát, nem éppen, legalábbis nálam ez nem csúszott át a rostán. Az első félóra bemelegítés, utána már ledobta az agyam az ékszíjat, és jöhetett bármi, még élvezni is tudtam.

Gondolok itt például az iszonyú látványos toronyugrós-füvön síelős jelenetre, ami akár még működhet is, de nagyon szerettem még Xander Cage őrült tempós gördeszkázását is. Szerencsére a krosszmotort még mindig nem tette le hősünk, és végül is, mindegy, hogy honnan merítek, a legtöbb akciójelenet a szó legszorosabb értelmében merészségen és bevállaláson alapul. Ez jó, ennek a filmnek épp ez a lényege, és ettől Tripla X. A történet az elején elég sablonosnak tűnt, de a végére az írók is összekapták magukat, ugyanis kerültek bele kimondottan érdekes mellékszálak, magyarázatok, ami úgy összességében jól néz ki.

Vin Dieselt látva egy ideig Dominic Toretto felbukkanását vártam, aztán rájöttem, hogy ez csak a kisöccse, Xander Cage, viszont az sem kérdéses, hogy az egész filmet Diesel vitte a hátán. Nyilván ezúttal a szereplőgárda is ütősebb, mint legutóbb, és mindenkivel elégedett voltam - már a maga szintjén. Diesel mellett Donnie Yen is nagy kedvenc a filmben, és majdnem olyan kemény arc, mint Cage, aki mellé elfért egy ilyen erősebb jellemvonásokkal rendelkező figura. Nem tudom, hogy melyik szatyorban voltam, és jöhetnek a kövek, de nekem Toni Collette neve kimaradt, a moziban ülve szembesültem jelenlétével, és kimondottan imádtam minden egyes pillanatát.

Deepika Padukone-t szerintem még semmiben sem láttam, pedig dán származású, így nem is értem, hogy ez hogyan jött így össze. Fura csajt játszik, de nincs vele sem gond, mint ahogyan Ruby Rose is szépen belopta magát a szívembe a kis húzásaival, amelyek elég szórakoztatóak tudtak lenni (pálmafás attrakció). Nina Dobrev lubickolt a szerepében, persze semmi kemény játékot ne várjatok tőle, de olyan geekcsajt játszott, hogy egyszerre kiállhatatlan és cukorfalat, akinek soha be nem áll a szája. A folyton pörgő Tony Jaa sem hiányozhatott, Samuel L. Jackson sem hazudtolja meg magát, és ne nézzetek IMDb-t, ha meg akartok lepődni.

Az akciójelenetek alatt remek szolgálatot tettek az aláfestőzenék, amelyek nélkül legalább annyira halott lett volna ez a néhány küldetés, mintha Vin Diesel hiányozna a főszerepből. A high tech kütyük rendben vannak, ahogyan illik, elvégre a Paramount csak belelocsolt $85 milliót a projektbe. Szerencsére a poénok is ülnek, kevés köztük az agyonjáratott, és inkább a frissekre emlékszem vissza, ami kimondottan előnyös a filmre nézve. Örülök azoknak az apróbb mozzanatoknak, mint Cage bundája, ami mai szemmel nézve baromi vicces öltözet, és a múltra való visszautalások is állják a sarat.

Még egyszer mondom, ne támasszatok nagy elvárásokat a xXx 3-mal szemben, és akkor talán úgy jöttök ki a moziból, hogy nem akarjátok majd visszakérni a jegy árát. Ugyanakkor az is fontos, hogyha a korábbi részek nem a ti világotok volt, akkor ezzel is teljesen fölösleges próbálkozni. A 3D kényszert tudtam volna nélkülözni, de mindent egybevetve egészen jól szórakoztam, a vége pedig méltóvá teszi az xXx: Újra akcióban-t az első részhez. 7/10-ke.