Egy szép nyári napon New York városában egy főiskolai hallgató a végletekig képes elmenni, csak hogy drogkereskedő párját kijuttassa a börtönből.

Egy ideje már listán figyelt a White Girl című idei Sundance-es dráma, ami igazából még nem is az én világomban játszódik, mindezek hatására viszont nagyjából kipattant szemekkel pergett le előttem a másfél órás játékidő. Ez a filmalkotás remek példa arra, hogy milyen is az, amikor valaki érzésből cselekszik. Jelen esetben Elizabeth Woodra, a rendezőnőre gondolok, akinek ez az első nagyjátékfilmje, és ez nem látszik a filmen.

A White Girl abszolút egy ízig-vérig fesztiválos dráma, ám azok közül a könnyebben emészthető, semmiképp nem a letargikus állapotba taszító kategóriába sorolnám. Az viszont tény, hogy tele van durvább mozzanatokkal, amelyek egyszerre meghatóak, vidámak, de szomorúak is. Ahogyan az a plakátról is lerí, nagy hangsúlyt kap a szex is. A cselekmény első fele inkább a lazulásról szól, míg a hátralévő rész a vezeklésről, és amikor az ember már azt hinné, hogy minden rendbe jött, a rendező írt egy akkora pofont a végére, hogy csak úgy csattan.

Számomra az ilyen életszerű lépések tesznek meghatározóvá egy filmélményt, és tök morbid, hogy ilyet kell írnom, de ez a dráma százszor értékesebb, mint a legutóbb látott Zsivány Egyes. Nyilván nem egy kaliber, nem is említem őket egy lapon, viszont a White Girl menetdinamikáján érződik egyfajta minőség, hogy a rendezőnő tudta, hogy mit akart, ezáltal pedig gördülékeny lefolyású a cselekmény, nem pedig csak tapogatta, mint vak a hajnalt.

A színészek is parádésak. Nektek hogy telt a nyári szünetetek? Bizonyára tök silány lehetett a fehér lányéhoz képest. Morgan Saylor a címszerepben tényleg a szó legszorosabb értelmében mindent megtesz, hogy kijuttassa drogdíler pasiját a börtönből. Saylor akárhányszor belefogott valamibe, mindig aggódtam érte, ha nem volt mellette a pasija, Kék (Brian 'Sene' Marc). Pedig hát… Kék sem az a fajta jó gyerek, aki mellett biztonságban van egy lány, és mégis. Csajfronton bevillogott még néhány alkalommal India Menuez és Annabelle Dexter-Jones is - egyikük sem lógott ki a sorból.

A férfiak közül még Justin Barthát emelném ki, aki egy kimondottan gusztustalan, ámde realisztikus férfit keltett életre, akinek egyik tette sem hátsó szándéktól mentes. No meg a rosszak oldaláról sanyargat még Adrian Martinez is, akinek szintén súlyos tettei vannak. Úgy vélem, a lényegesebb mondandóimat összeszedtem, spoilerezni nem szeretnék, mert, ha valaha is esélyt kap tőletek a White Girl, csak úgy lehet nyerő, ha semmivel, vagy maximum a sztorijával vagytok tisztában. 9/10.