A mindentől szorongó Mózes (Kristóf Márton) képtelen megfelelni lelkész apja (Gálffi László) elvárásainak. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: megszűnt a nyomás, ami az egyházi pályára kényszerítette volna őt. Csakhogy a halotti toron megpillantja apja kísértetét, ami - bár nem tud beszélni - innentől kezdve folyamatosan a nyomában van. Mózes kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől, és ebben segítségére van egy spiritiszta autószerelő (Anger Zsolt), valamint a lelkész asszisztense (Petrik Andrea).

Az Utóélet értékeléssel még adósotok voltam. Az utóbbi időben csak nagyszerű magyar filmeket láttam, és mivel Zomborácz Virág fekete komédiájáról egészen jókat lehetett hallani fesztiválos berkeken belül, így ez is kapott tőlem egy esélyt. A film Karlovy Varyban debütált, de ez most mindegy is. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannal együtt ennek a filmnek a főhőse is egy amatőr srác, akinek finoman szólva nem jön össze az élet. Eleinte még csak-csak kalandos az ő útja, de összességében azt éreztem, hogy hamar elfogyott az erő. Pedig még csak álmos sem lehettem, mert ezután néztük a Térkép a csillagokhoz-t.

Amikor vége lett a filmnek, egyetlen kérdés fogalmazódott meg a fejemben: vajon mi késztette a rendezőnőt arra, hogy elkészítse ezt a filmet. Persze erre már egy podcastnek hála megkaptam a választ, sőt többet is attól, de nagyon-nagyon érdekes egybeesés, hogy ebben is, és Cronenberg filmjében is a szereplő(k) látják a halottakat. Komédia volt az Utóélet, mert részben ilyen alapokra épül a film, másrészt viszont dráma is volt, amelynek alapjait a karakterek egyénisége határolta be.

Azok alapján, amit hallottam a film elkészülésének folyamatáról, úgy gondolom, hogy nagyon sok volt a bizonytalan tényező, és ez sajnos érződik is a filmen. Ettől nem tud kiemelkedő lenni, mint a közelmúltból néhány magyar alkotás. Tetszett a hétköznapiassága, és a szereplők is jól megvoltak írva, ugyanakkor unatkoztam is helyenként, ami nem épp jó dolog. A főszereplőt játszó Kristóf Márton hétköznapi figura sok-sok szorongással, amitől nem tud szabadulni. Nem csoda, hogy még az apja is rászállt.

Gálffi László játékáról nem lehet rosszat mondani, nagyon jól tolta a figurát, viszont Anger Zsolt ne menjen autószerelőnek. Egy dolog szent: nem a kartellgázcső ment el a Sierrán, hanem a hűtővíz forrt fel. Szóval ezt nekem, aki az autós szakmában dolgozik, így nehéz volt eladni, de ettől függetlenül jó arc, akinek megvan a maga stílusa. Majd megtanítja nektek a zuhanyrózsa használatát is. Kész. Petrik Andrea tipikus magyar átlagcsaj, nem is időznék el vele, Csákányi Eszter viszont telitalálat. Imádtam őt - vagyis pontosabban a karakterét.

A két Nívás arc a tuctuc mulatós zenével… Őrültek, de nagyon illettek oda, és mindkét alkalommal mosolyt csaltak az arcomra. Nem is igazán időznék el tovább, mert vagy nagyon rosszakat tudnék írni, vagy semmit. Nem akarom lehúzni, aranyos és egyszerre bizarr kis film a maga nemében, de többet nem nézném meg. Gyengécske 7/10.