A klímaváltozás biztos és elkerülhetetlen. És semmi kétség: a Föld lakóinak az életébe kerülhet. A rémítő lehetőség végre szövetségbe kényszerítette a világ vezetőit, akik együtt hozták létre az egyetlen technikai megoldást, ami a menekülés lehetőségét kínálja. Egy műholdakból álló, a Föld körül keringő gyűrűt, amelynek különleges geotechnológiai megoldásai elháríthatják a természetet fenyegető veszélyeket. A rendszer két éve üzemel sikeresen. Ám egy műszaki hiba átalakítja a műholdhálózat működését, és ami eddig a világunk túlélését biztosította, most a gyilkosává lehet. Az ember önmagánál hatalmasabb szerkezetet alkotott, és az most maga alá is gyűri. Egy magányos űrhajós (Gerard Butler) azonban feljut a műholdakhoz. Ha ő idejében meg tudja oldani a helyzetet, az emberiség ismét megússza. Csakhogy közben idelenn is működésbe lép egy szörnyű terv, ami a Földön és az égen is újabb veszélyeket hozhat…

Féltem tőle, mint a perzselő tűztől, de úgy voltam vele, hogy otthon simán bevállalom, maximum két órát bukok vele. Nos, ahhoz képest, hogy már eleve úgy kezdtem neki, hogy sok bizalmam nem volt benne, a végére az Űrvihar egy nem is olyan rossz filmmé nőtte ki magát. Először is, sci-fi-katasztrófafilm, tehát nem szempont, hogy annyira valósághűnek kell lennie, és ezt a részét nem is vitték túlzásba. Laikusként baromságok egyvelege az egész. Nem gondolnám, hogy a való életben is fenntartható egy olyan rendszer, mint a Dutch Boy Program, viszont hollywoodi produkcióként, amelybe ráadásul nem is sajnáltak belelocsolni $120 milliót, teljesen megállja a helyét.

Nálam valahol mindig szempont, hogy egy film mennyire eredeti, és az Űrvihar bizony annak számít, hiszen Dean Devlin és Paul Guyot fejéből pattant ki a forgatókönyv, amelyből előbbi rendezett. Nem mondanám, hogy Devlin rossz munkát végzett, főleg, ha figyelembe vesszük a tévés múltját. Oké, az első fele elég döcögős, bejáratott jelenetekkel teli, kissé Végső állomás-érzéssel eltöltő, meg hasonlók, de miután levetkőzik a kliséket, onnantól indul be a film, hogy Butlert az űrbe küldik. Mondjuk az a szkafanderhiba már akkor lerítt, amikor a kamerák olyan szögből rögzítették a jelenetet, ahogy és a zene is tett rá még egy lapáttal… Tényleg a Végső állomás a legjobb hasonlat ide, és ebből a hatásból többel is találkozhatunk a 110 perces játékidő során.

Gerard Butler a 300 és Támadás a Fehér Ház ellen-filmek óta nem igazán szerepelt olyasmiben, ami előrelendítené a karrierjét, és az Űrvihar sem az a film, mégsem tudtam rá neheztelni. Mondjuk, azt nem igazán értettem, hogy mi értelme a karakterét lúzerként beállítani, ha egy ekkora program kialakulását és tervezését hozta tető alá, meg hát végül, csak az övé a végső dicsőség. Ráadásul a végén sem kellett, hogy halott hősök szülessenek, hiszen már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez egyszer nem fog hazudni a lányának és visszatér, ha már ígéretet tett neki. Amondó vagyok, hogy a karakterek kidolgozásán lehetett, sőt, kellett volna még egy keveset kotlani, hogy kevésbé legyen kiszámítható, hogy kivel mi fog történni.

Azt a részét viszont jól megoldották, hogy nem jöttem rá, ki a fő tégla a felső körökben, és a többi szereplő is szépen teljesítette a rábízott feladatot. Andy Garciát nagyon régen nem láttam semmiben, jó lenne vele is többet találkozni, mert remek színész, mint ahogyan több Ed Harris-filmet is kellene néznem. Sem Jim Sturgess, sem pedig a lapátképű Abbie Cornish nem tudott megvenni magának, habár az tény, hogy ezekben a szituációkban megállták a helyüket, és hát Cornish feladata sem az volt, hogy eyecandyként szolgáljon, a másik részét pedig jól hozta. Számomra nagyon szimpatikus arcként tűnt fel a történetben a Hongkongiakat képviselő Daniel Wu, de bírtam még Zazie Beetz-t is és Alexandra Maria Lara is kedvelhető egyéniséget játszik.

Eredetileg ennyi időt sem akartam szentelni az Űrvihar értékelésére, de ha kisujjból jött, miért ne? Röviden nézzük a többit: a CGI helyenként és sok esetben borzalmasan összecsapott fércmunka, máskor pedig simán megállja a helyét a mai katasztrófákat bemutató filmek között. Sőt, a film tech része is jól működik, persze itt is vannak hiteltelen lépések, amelyek fölött muszáj szemet hunyni. Azokat a részeket azért nem értettem, amelyek csak plakátokon meg promó képeken jelentek meg, a filmben pedig nem láthatunk ilyen jeleneteket, mert engem pont ilyesmikkel ijesztettek el, és arról sem tudnék nyilatkozni, hogy űrkutatás/csillagászat/egyéb érintett területeken mennyire köpi magát szembe az Űrvihar, de a végére még izgultam is. A 6/10 stabilan megvan és nem sok kellett volna, hogy becsengessen a felső szomszédhoz.