A történet egy „szellemírót” állít a középpontba, akit ügynöke meggyőz, hogy van számára egy vissza nem térő munkalehetőség. Segítenie kell a brit ex-miniszterelnöknek, Adam Lang-nek (Pierce Brosnan) befejezni emlékiratait, miután az előző író rejtélyes körülmények között életét vesztette. A szellemíró (Ewan McGregor) megérkezik egy szigeten található távoli villába, hogy megkezdje a munkát az ex-miniszterelnökkel. Lang-et háborús bűncselekményekkel vádolják meg, amelyet állítólag még korábbi kormányminisztersége idején követett el. A szellemíró a kézirat mélyére ás, és felfedezi, hogy elődjének azért kellett meghalnia, mert egy titkos kapcsolatot fedezett fel Lang és a CIA között, és meggyőződése, hogy immáron az ő élete is veszélyben forog.

Roman Polanski neve úgy gondolom, elég arra, hogy bevonzza az embert a moziba. Velem se volt ez másképp, és tegnap sikerült megnéznem a filmet, viszont kicsit csalódott vagyok, de szerencsére több a pozitív élmény, mint a negatív. A dráma kedvelőinek végig izgalmas szórakozást fog nyújtani, a Polanski fanoknak pedig egyenesen csemege lesz, de A zongoristát jobban bírtam tőle. Én az előbbi kategóriába tartozok, de mégis akadt némi kivetni való az összképet nézve. Nagyon lassan zajlanak az események, ami nem is baj, hiszen a drámák nagy részére jellemző, de nálam sokszor fulladt unalomba, és ha egy 10-20 perccel rövidebbre vágják, még feljebb is csúszhattak volna pontjai. A zenéje nagyon sokszor kárpótol, és fantasztikus módon hozza el a drámai hangulatot, tényleg nagy jelentőséggel bírt.

Ewan McGregor színészi játéka kétségkívül kifogásolhatatlan, és olykori arckifejezései csak feldobják a hangulatot, bár kicsit elfogult vagyok vele, mert benne van a kedvenc férfi színész Top10-ben, de azért sikerült elvonatkoztatni. Pierce Brosnan a miniszterelnök megformálójaként végre egy normális szerepet vállalt el, de kicsit keveset szerepel benne, viszont ezt a cím teljes mértékben megmagyarázza. Rajtuk kívül több sorozatban előforduló színész is tiszteletét teszi, ilyen pl. James Belushi, Timothy Hutton, Kim Cattrall, de még Tom Wilkinson is feltűnik egy röpke szerepre. Olivia Williams volt még az a színésznő, aki kellőképpen felhívta magára a figyelmet, ráadásul tök szuper szerepet írtak rá, és nagyon korrekt módon vitte vászonra a karaktert. Ha a színészeket nézzük, összességében tehát kijelenthetem, hogy velük kapcsolatban kivetnivalót nem találtam.

Részben a szellemírókról - akik a valóságban is létező személyek – tudhatunk meg többet, de a politika középpontba állítása, az áskálódás sem elhanyagolható tényező. Az aprólékos bemutatásnak köszönhetően van, hogy alig történik bármi is, nagyon nyugodt hangvitelű végig, olykor egy kis izgalom, de alapjában véve egy vérbeli drámáról beszélhetünk. A története egyértelműen fantasztikus, és a helyszínek simán magával ragadtak.

Ezt valahogy úgy február környékén, a „dráma időszakban” jobban el tudtam volna viselni, ahogy eredetileg nézhették az amcsik, de még így is megelőlegezek neki egy halvány 7/10-es osztályzatot.