Paul Soames (John Cusack) amerikai titkos ügynök Sanghajba érkezik, hogy megkeresse legjobb barátja gyilkosát. Hamarosan azonban átláthatatlan összeesküvés-hálóban találja magát, egy japán ügynök (Ken Watanabe) pedig minden lépését követi. Soames figyelme egyre inkább egy helyi gengszterre, Anthony Lan-Tingre (Chow Yun-Fat) és feleségére, Annára (Gong Li) irányul. Soames és a gyönyörű nő között hamarosan szerelem szövődik, ami akár az életükbe is kerülhet, ám ők együtt próbálják kideríteni az igazságot, és még időben elmenekülni a városból, ahol semmi sem az, aminek látszik.

1941-et írunk, japán elfoglalta Kína legfontosabb városait, kivéve egyet, Sanghajt. Ez így már alapjában véve biztatóan hangzik, főleg ez ösztönzött a Sanghaj bepróbálására, bár a korábban már posztolt poszterek sem mellékesek. Sanghaj város megalkotása valami fenomenális lett, a díszletek, az összhatás főként tetszetős, de még a zsúfoltsága ellenére is letisztult képet kapunk róla. Általában a távol-keleti filmek nem az én asztalom, mert egyszerűen túl sok nekem és nem kötnek le, viszont itt az éjszakai jelenetek is kellemes csalódásként értek, mert vittek bele némi színt, annak ellenére, hogy a legtöbbször sötét tónusúra, alig követhetőre szoktak sikeredni.

Mikael Håfström perfekt munkát végzett rendezés terén, mert baromi sok karaktert kellett egyszerre mozgatnia, viszont úgy tűnik, ment neki ez a feladat, és legalább nem bukott bele. Ezen felül jó benyomással volt rám mindvégig, jó zenékkel aláfestve, megfelelően tálalva, és persze jó színészekkel. Kérdezem én, mi kell még egy jó filmhez? Emellé párosul még a sejtetős hangulat szépen a háttérbe elhelyezve, ami mindig hoz néhány kellemesen adagolt akciójelenetet, ami abszolúte a pozitívumok seregét erősíti.

Forgatókönyvileg megint csak jó a helyzet, mert a szerelmi szálat jelzik, hogy van, és jókor, jó időben kezdték el kibontakoztatni, de cselekményügyileg nem hamarkodják el az efféle dolgokat, és némi kémfilmes benyomást is tesz eközben.

John Cusack nagyon beleillett ebbe a 40-es évekbeli közegbe, aki Li Gonggal baromi ütős párost alkotott minden tekintetben, és ennek tetejébe már az első találkozásukkor elkezdődik az egymással való játszadozás, amit komolyan mondom, öröm volt nézni. Li Gongról még annyit, hogy betöltötte a negyvenötödik életévét, és hihetetlenül fiatalnak néz ki. Korábban a Miami Vice-ban alakított még nagyot, talán sokaknak onnan ismerősebb lesz. Jeffrey Dean Morgan is felbukkan egy cameoszerep erejéig, amit kimondottan sajnáltam, hogy nem kapott nagyobb szerepet, de egyértelműen kellemes arc a történetben.

Csodás látványt nyújtott még néhány ruhadarab, bár eleve imádom ezt a kort, viszont emiatt nehéz fajsúlyú filmről beszélünk, hiszen melyik háború környékén játszódó film ne lenne az? A háborút nem szó szerint kell érteni, de azért a végén bepillantást nyerhetünk a háborúba néhány perc erejéig.

Kiváló összkép, tehetős szereplőgárda, annak ellenére, hogy a japán-kínai színészeket néhány kivétellel nem igazán komálom, de mint film, egy stabil 7/10 pontot kiharcolt magának.