A történet szerint egy lift elakad egy toronyházban. Ez mindennapos eset. Csakhogy itt a bennrekedtek egyike maga az ördög…

Azért a kíváncsiság sok mindenre képes, ennek köszönhető, hogy megnéztem az M. Night Syamalan története alapján készült Ördögöt, és igazából pont a történettel nem volt baj, már ha valamennyire minimalizmusról beszélünk. A forgatókönyvvé adaptálás már kevésbé sikerült, bár izgalmas a maga módján, mégis leragad a középszeren, és a végére sem tud onnan felkecmeregni.

Nem az a tipikus parázós horrorfilm, de olykor azért izgultam, és kíváncsian vártam a végkifejletet, így csak néha unatkoztam ebben a 75 perces játékidőben. Felhasználtak néhány Paranormal Acitvity szerű megoldást a liftben, amivel a borzongás lett volna a cél, de ennyire nem erős a mi Ördögünk.

A szereplőkkel elégedett vagyok, nagyon ötletes ötös került be a liftbe, akik mindannyian különböznek egymástól, így nehéz lett volna idő közben bárkire is rábökni, hogy na ő az ördög. Különösen tetszett Bojana Novakovic, Bokeem Woodbine és Logan Marshall-Green karaktere, és a kintiek közül Chris Messina játszotta még korrektül szerepét.

Látszott, hogy próbálkoztak néhány akciófilmes dologgal, például a tűzoltók felvonultatásával, de igazából maradandót nem mutattak, és mindenképpen az egyszer nézős kategória, mivel, ha megvan ki az ördög, onnantól kezdve nincs benne erő, ami továbbviszi.

Nem bántam meg, hogy időt szántam rá, de ha épp lemaradtam volna róla sem veszítettem volna semmit. Egyszer bőven fogyasztható és a 5/10 szerintem egy reális szám neki, de biztos vagyok benne, hogy ettől kisebb ötletből is kihoztak már többet.