Értékelés: Meg - Az őscápa (The Meg)

A valóság minden képzeletet felülír. Amikor az Amerikai Haditengerészet különleges búvárja, Jonas Taylor egy balul sikerült bevetés után azt állítja, hogy a társai azért haltak meg mind, mert a tenger mélyén egy réges-rég kihalt őscápa támadt rájuk, senki nem hisz neki, és leszerelik. Ő viszont nem tud szabadulni az esettől: kutat, olvas tanul, szeretné megérteni, hogy mi történt vele - arra készül, hogy egyszer visszatér a mélybe, és szembenéz a társai gyilkosával. Végül egy tudományos expedíció tagjaként le is merül a Mariana árokba, ismét találkozik régi ellenfelével, és az újra támad.

Rég láttam ennyire erőltetett és fölösleges filmet, mint a Meg - Az őscápa. Szóval 2018-ra A nemzet aranya 1-2 rendezője, Jon Turteltaub tényleg ide jutott, ami szörnyű. A zsúfolt augusztusban kissé sajnáltam, hogy kihagytam egy popcorn cápás filmet moziban, most viszont áldom az eget, hogy bármi mással foglaltam el magam, mintsem egy ilyen filmért fizettem. Azt pedig álmomban sem gondoltam volna, hogy jelenleg itt tart Hollywood szellemileg. A zátony nézése közben legalább izgultam, itt még ez sem mondható el, hiszen a napnál is világosabb, hogy kiknek nem fog a hajuk szála sem görbülni. Én komolyan szégyellném magam Turteltaub meg az írók helyében is.

A szereplők viccesek. Jason Statham is eljutott egy szintre, és vannak nagyon jó szerepei még mindig, de ez nála is amolyan mélypont. Habár, ha igazán őszinte akarok lenni, akkor még ő a legmenőbb a folyton rinyáló bandában. Az, amit alkottak Statham és Bingbing Li karakterei közé… hát kevés klisésebbet láttam életem során. A többieket nem sorolnám fel név szerint, de sokszor azt vártam, hogy mikor nevetik el magukat, merthogy összességében mindenkitől nehéz komolyan venni azt, amit előadnak a bő kétórás játékidő során. Ja, igen!

A film hossza megint csak agyonüti az egészet. Eleve olyan, mintha szét lenne szedve partokra a teljes film, totál élvezhetetlen és sokszor a telefonom nyomkodásával kötöttem le magam. Délelőtt kezdtem nézni és délutánig kitartott, aztán mindig újabb reményekkel folytattam, de mindhiába. Ha rám hallgattok, akkor menekültök a Meg - Az őscápa cím hallatán, mert ez így nem más, mint néhány jó akciójelenettel felturbózott átlagsztori. Végezetül pedig ott bukik meg, hogy nincs igazán egyénisége a filmnek. 4/10.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

5 hozzászólás

  1. tomdenemcruise

    Nálam háborgó mélység volt ebben a kategóriában a mérce ehhez a filmhez, mert az előzetes alapján nem vártam sokkal többet. Ahoz képest még szórakoztató is volt a maga módján, de én is két részletben néztem amit engedett a film, pont úgy lett tálalva hogy ne fogjon meg igazán, ne tudj felidézni vagy idézni belőle. Ezzel csak annyi a baj hogy Statham egy vastag kínai borítékra meg némi filmes felhőbe burkolt indokra ekkorát akar/tud ugrani, a mérce film karakterei jobbak voltak, és ott sem osztottak ki kevesebb egysorost.
    UI. Pihenés meg lábadozás, kevesebb munka😉

    • Igen, a vastag boríték nagy kényszer… és hát pénzből él az ember. :)

      Köszi, sokat fekszek-pihenek, 1-2 órát azért gép előtt is töltök naponta, hogy ne macskásodjak el. Meg hát egy kis agyi torna sem árt! ;)

  2. zsocso

    Hát én sajnos moziban néztem nyáron. De minden szavaddal egyetértek. Sőt én még jobban lehúztam volna.

    • A film felénél még 6-ot kinéztem belőle, a végén mondom jó lesz 5-nek, aztán ahogy írtam a betűket… ide lyukadtam ki vele.

      • zsocso

        Annyi ótvar szar filmet, mint idén már régen láttam. Meg, Black Panther, Ant-Man 2, Predator, Jurassic World 2 stb. mind ugyanaz a szinvonal. Agyatlan, logikátlan, ripacskodó marhaságok. Mondom ezt úgy, hogy a Predator filmeket imádom, a Jurassic Parkot is szeretem és az első Marvel filmek is tetszettek. De az a szinvonal, amit mostanában lenyomnak a torkunkon blockbuster név alatt, kritikán aluli.