Négy átlagos, alig dilis kertvárosi polgár (Ben Stiller, Vince Vaughn, Jonah Hill, Richard Ayoade) csupa egyszerű örömre vágyik: nyugalomra, nőkre és egy sörre távol a családtól. Így aztán polgárőrséget alakítanak, melynek tagjai - kötelességtudó vezetőjüket kivéve - esti járőrútjaikat kizárólag ürügyül használnák arra, hogy együtt szökhessenek el az otthoni kötelezettségek elől. Komoly bajra, igazi bűnre, súlyos problémákra nem számítanak: az ő környékükön ritka is az ilyesmi. Aztán mégis kénytelenek bevetni magukat. Ugyanis rájönnek, hogy bolygónkat egy űrbéli faj nézte ki magának, és addig békés, szeretett kerületük lakosságának bármelyik tagja emberbőrbe bújt ufó lehet. Innentől nincs visszaút: az esti lazulás helyett muszáj a Földet megmenteniük!

Akiva Schaffer rendezett nekünk, és munkáján szemmel láthatóan visszaköszön, hogy korábban főleg rövidfilmeket irányított, merthogy a Kertvárosi kommandó sem áll össze teljesen, hogy egy vérbeli izgalmas vígjátékként írhassak most róla. Sokszor mosolyogtam, és elég sokat nevettem, de nem eleget, amiben viszont a forgatókönyvírók a ludasok - Ben Stiller karakterét elszúrták, de majd később belemegyek a részletekbe. Visszakanyarodva még kicsit magához a filmhez, egész jól vegyítették a vígjáték és a sci-fi kategória elemeit, de összességében mégsem tudtam magam jól érezni.

Muszáj már kitérnem rá, hogy mit toltak el brutálisan: Ben Stiller kicseszett karakterét! Nem, nem a színészi teljesítményével van a baj, hanem azzal a befordult, mókaellenes, szűklátókörű figurával, akit alakít. Ott van mellette három nagyszerű színész Vince Vaughn, Jonah Hill és Richard Ayoade személyében, akik mindannyian ontják magukból a fogyasztható, és jóféle poénsorozatokat, erre megjelenik Stiller, és visszahúzza az egészet az 'inkább csapassuk a családi drámát, és sajnáltassuk magunkat' irányba. Ez nagyon nem szép dolog tőle, még ha később a történet szerint meg is kapja a magáét, amiből természetesen tanul is, ami meg nyilván kiszámítható volt előre. Pedig mennyivel jobban is szórakoztathatott volna, ha ez az apró szarvashiba nem figyel be. Még a teljesen tipikus utcai rendőrök is poénosra fogták a figurát, pedig halálesetben 'nyomozgatnak'.

Elidőzve még kicsit a Stiller-ellenes hármason, Vince Vaughnt nagyon komáltam, hatalmas figura, és ezek nem kis szavak tőlem, mert Vaughn nem épp a szívem csücske. Richard Ayoade ugyanez a kategória, lényegében a semmiből jött fel nálam a mulattató színészek közé. A többiek közül talán Rosemarie DeWitt ér még pár szót, aki szintén jobb arc, mint a férjét alakító Stiller. És egyébként félre ne értsetek, szeretem Stillert, de itt a forgatókönyvírók istenesen kiszúrtak vele.

A földönkívüli vonalon sem alkottak semmi kiemelkedőt, kicsit azért a helyükben én még dolgoztam volna ezen a témán, mert valamennyire elnagyoltnak mondanám egy olyan nagy álomgyártól, mint a 20th Century Foxtól. Kitérve az írás piszkos részére, pontokban megy rá a gyenge 6/10, mert egyszer simán nézhető sci-fi vígjátékot kaptunk, csak nem biztos, hogy erre kellett volna áldoznom a hétfő estémet.