Értékelés: Frankenweenie - Ebcsont beforr (Frankenweenie)
Mikor a kis Victor elveszíti legjobb barátját, Sparky-t, kétségbeesésében segítségül hívja a tudományt, hogy feltámassza hűséges ebét. A kísérlet végül sikerrel jár, az összefoltozott kutya életre kel a kisfiú legnagyobb örömére. Victor először próbálja mindenki elől rejtegetni síron túli kutyusát, ám mikor Sparky végül kijut a házból, Victor diáktársai, tanárai és az egész város kénytelen rádöbbenni, milyen szörnyű következményekkel járhat, ha új pórázzal akarjuk kordában tartani az életet.
Próbálok nem szarkasztikus lenni az elhalasztott hazai mozipremier miatt, de elég nehezen sikerül. Tim Burton egy kicsit visszanézett a nem is oly távoli múltba, és alkotott nekünk egy bizarr, sötét tónusokban fürdőző, helyenként már-már horrorisztikus mesét. Nyílt titok, hogy mennyire vártam, ugyanakkor tartottam is attól, hogy nem fog tetszeni. A stop-motion téma eléggé közönségmegosztó, és részemről sem mindig fogyasztható, ám itt minden annyira pikk-pakk álomszerűen működött, hogy még jómagam is meglepődtem több alkalommal.
Hangulatát tekintve utánozhatatlan Burton-világ, megvan benne minden, ami egy ilyen alkotáshoz szükséges. Egyszerűen tökéletes az animáció, szépen vannak megrajzolva a karakterek, akiket nem mellesleg egy-egy horrorfilm főszereplője ihletett. Már ez önmagában zseniális, és annyira életszerű a mozgásuk, és amivel abszolút megvettek, a fényekkel való játszadozás. Legyen itt szó elemlámpáról, utcavilágításról vagy egy autó fényszórójáról, olyan realisztikussággal köszöntek vissza a képernyőn, hogy örömöt okozott ilyet látni. Leginkább a minőségi jelzőire és annak szinonimáira asszociáltam több alkalommal.
A történet első ránézésre egyszerűnek tűnik, mint egy rajzlap, és összességében nem is egy bonyolult darab, de hát milyen legyen? Egy ilyen stop-motion animációs filmhez épp elegendő, ugyanis energiával teli, azonban kiszámítható néhol, de eleve nem teljesen új sztoriról van szó. Több alkalommal is meghatódtam, amiről Victor és hű társa, Sparky gondoskodtak. Többek közt ez is a meglepődések közé tartozik, mint ahogyan a film gördülékenysége is ide sorolható. Az alig több mint egyórás játékidő alatt izgultam, meglepődtem, nevettem, és olykor a még rémisztő képsorokat is láthattam. Nekem ennyi elég volt a tökéletes kikapcsolódáshoz.
A szereplők nagyon jók, és nem csak kidolgozásban, hanem maguk a karakterek is többdimenziósra lettek megírva. Vegyük példának Victort, aki sokkal másabb, érdeklődőbb típusú, mint a többiek, és ezzel már eleve kiemelkedik társai közül, pedig nekik sem kell a furcsaságért a szomszédba menniük. Amikor az ember ránéz Sparkyra, nem hiszem, hogy először a "de cuki kutya" jut róla eszébe, holott tetteivel pont ezt éri el, még annak ellenére is, hogy nyersen kifejezve magam, egy tákolt ebről van szó. Mondjuk, a legyes jelenet kimondottan Tim Burton-ösen bizarr, de hát nyomokban horrorról van szó, szóval belefér, viszont kisgyermekeknek kerülendő. Victor szülei kedvesek, pont így képzelném el őket, és a két főszereplőn kívül Elsa Van Helsing volt még az egyik kedvencem. Aranyos, visszahúzódó, helyét a világban nem találó… pont ilyen barát(nő) illik Victor mellé. Ami pedig a teljes szereplőgárdát illeti, pontosabban a karaktereket, nagyszerű kis korlátolt társaság, akik mindenben azt látják, amit akarnak, ez okoz némi zűrzavart - ezt nyilván negatív értelemben értsétek. Aztán ott vannak még a különféle lények, karakterek, amelyek szintén nagyszerűen idézik a múltat.
Charlie Tahan hangján kimondottan hitelesen szólalt meg Victor, viszont arcra úgy tűnt, mintha Johnny Deppről formálták volna. Különösen jó szinkronhang volt még Winona Ryder is, aki Elsa Van Helsinget szólaltatta meg az eredeti nyelvű verzióban, és kíváncsi leszek majd, mit hoznak össze magyar fronton, meg persze jöhet majd a hazai DVD kiadvány is polcra.
Mivel nem akartam elhamarkodottan pontozni, így aludtam kettőt, és ezek után még kedvem támadt újranézni, és másodjára is ugyanazt a színvonalat nyújtotta, mint elsőre, szóval lazán górom rá a 9/10-et. És persze Tim Burton forever!
BociJR
persze ha nem Burton rendezi, el se éri a 7est….
függő
Olvastad, amit írtam? Eleve szkeptikusan indultam neki, hiszen a stop-motionökkel nem mindig vagyok jóba, sőt… ParaNorman is bejött idén, és nem Burton rendezte. :P Amúgy meg, nem lehetek Tim Burton rajongó? :)
Btw láttad már?
M3NYUS
Én már vagy 4x láttam! Végre ebben éreztem azt az igazi Burton feeling-et nem úgy mint az előző két munkájában. Ez vagy a Rontó Ralph nyerje meg, a Merida annyira azért nem volt jó.
Bármi megeshet mivel tavaly is a Tin Tin nyerte a Golden Globe-ot, de a Rango vitte az Oscart!.
függő
A Rontót még jó lenne csekkolni valahol, utána kéne nézni, h adják-e még valahol…
Hát, hogy melyik fog nyerni, jó kérdés, de kétlem, hogy ez. :)
Anonymous
Lehet jó a történet, lehet jó a látvány, a zene, de ha nekem nem szimpatikusak a karakterek nem tudom élvezni a filmet. Persze ez nem von le semmit a film értékeiből!
Anonymous
Nekem is tetszett összességében, de volt egy-két rosszul sikerült megoldás a történetvezetésben. A karakterekkel szerintem semmi gond nem volt.
7/10.
2012 második legjobb animációs filmje számomra a Rontó Ralph után.
függő
:)