Értékelés: Carrie
Carrie White egy szégyenlős fiatal lány, akinek nem megy könnyen a barátkozás. Osztálytársai is folyton ugratják, általában ő az élcelődés középpontja. Ráadásul otthon sem túl rózsás a helyzet, hiszen Carrie személyiségét nagyban befolyásolta bigott vallásos anyja, aki drákói szigorral neveli és minden külvilági hatás elől gondosan elzárja gyermekét. Közeledik a szalagavató bál, Carrie egyik osztálytársnője pedig gonosz tervet eszel ki, mellyel ismét (sőt, minden eddiginél jobban) megalázhatja a visszafogott lányt. Arról azonban fogalma sincs, hogy Carrie különleges képességek birtokában van. Telekinetikus erejének poklát pedig épp azok számára tartogatja, akik ártani akarnak neki…
Hogy miért nem üt akkorát a Carrie, mint azt a készítők gondolták?! Mert az emberek ingerküszöbe 2013-at írva annyira magas, hogy egy ilyen pszicho-módszerrel operáló horrorfilm elvérzik sorstársai között. Egyszerűen kevés, pedig amúgy a kliséi ellenére is rendben lenne valamennyire. Ezek fényében tehát hiába kapott itthon 18-as karikát, odakint pedig R-eset, horrorfilmnek kevés, de ha kicsit másképp tekintünk rá, simán lehet élvezni is.
Kimberly Peirce rendezőnő remekül éreztette a címszereplő körüli zűrt, és folyamatosan kétségeket ébresztett a nézőben. A napnál is világosabb már az első perctől kezdve, hogy Carrie-vel valami nem stimmel, és alapjában véve nem is lenne vele nagy baj, de még a saját anyja is különcként kezeli, nem pedig arra vezeti rá, hogy hogyan tartsa kordában erejét. Nyilván a spekulációm már történetmódosítást igényelne, aminek Stephen King aligha örülne, de a véleményem akkor is változatlan.
Úgy gondolom, Chloë Grace Moretz tökéletesen eljátszotta Carrie-t, aki annyira tehetséges fiatal, hogy már nem most először bizonyítja rátermettségét. Egyetlen pillanatra sem kételkedtem a karakter hovatartozásában, és abban sem, hogy bármelyik pillanatban elszakadhat a húr, akkor pedig minden borul. Nyilván ezzel nem lövök le filmélményt rontó tényezőt, hogy ez meg is történik. Julianne Moore szintén nagy kedvenc, és összhangban van Moretz karakterével, hihető róla, hogy ő az anyja, de a többiektől sokat ne várjunk. Üresfejű, pénzes apucival menőző nagyvárosi libák - nagyrészt -, akik felnőttkorukban elvésznek majd az élet sűrűjében. Egyedül talán Judy Greer emelhető ki a tömegből.
Összességben az a bajom vele, hogy nagyon tinisre vették, mintha egy elnyújtott tévésorozat epizódot néztem volna, amit tipikusan a CW boszorkánykonyhájában főztek ki. Nem rossz ez, csak nem erre készítettek fel, nem így árulták a filmet, és igen, ez is sokat jelent, mert ha a marketing félremegy, akkor a néző nem örül. Ez lépett fel most nálam.
A trükkök rendben voltak, a telekinézis körüli effekteket külön bírtam, és az is nagyon tetszett, amikor a végén elborul a címszereplőnk, és kő kövön nem marad. Például az autós jelenet kimondottan látványos lett, de tudnék még mondani párat, ami tetszett.
Ellenben a fanyalgókkal, amondó vagyok, hogy láttam már rosszabbat is, de jelen esetben akár kétféle pontozást is kaphatna. Ha pszicho-drámaként tekintünk rá, a hetes sima ügy, de inkább a 6/10 tűnik reálisabbnak. Végül hozzátenném, hogy az eredetit nem láttam, így viszonyítási alapom nincs, hogy mint újragondolás hogyan sikerült.
Anonymous
Nekem mindkettő tetszett, az eredetire 7 pontot adtam, a remakeben egy kellemesebb főszereplő játszik, aki fantasztikus színésznő, de ebben a szerepben az eredeti hölgy jobban teljesített külső adottságok miatt. Az első filmnek sok hibája volt, például hogy a főszereplőnő felnőtt volt, miközben a könyv egy tiniről szól. A remake sok esetben kijavította a számomra irritáló jeleneteket az eretediből, de mégsem állt össze annyira mint az 1976-os verzió, ami szerintem a rendezésben hasalt el és jogosan is lehet miatta fanyalogni. A remake-re én is 6 pontot adtam.
Anonymous
Ja és még azt hozzátenném, hogy vagy a vágás vagy megint csak a rendezőnő hibája miatt sok szereplőről semmit sem lehet megtudni a “balesetek” után, ami az eredetiből kiderült. Az eredetiben egyértelmű volt, hogy Sue gonosz és büntetést érdemel, itt viszont olyan volt mint egy ma született bárány, aki életében először csinált rosszat azzal, hogy egy tamponnal megdobott egy fura de csinos lányt. Voltak itt komoly gondok a filmmel ilyen szempontból.
Anonymous
Büntetni lehetne ezzel olyan botrányosan rossz volt, az eredeti klasszisokkal jobb, de aki tényleg a legjobbat akarja az olvassa el a könyvet. Mindkét filmnél jobb.
Anonymous
Hogy lehet összehasonlítani egy könyvet meg egy filmet? :O Mi az, hogy a könyv jobb mint a film? Ez olyan, minthogy azt mondom a Red Bull Forma-1-es csapata jobb, mint az üdítőitala, és ha ízlett az üdítőital, akkor nézd a Forma-1-et is, mert az jobb nála.