Thanos súlyos tette, amivel elpusztította az univerzum élőlényeinek felét és megtörte a Bosszúállókat, a megmaradt hősöket egy végső összecsapásra készteti a Marvel Studios huszonegy filmet megkoronázó, nagyszabású fináléjában, a Bosszúállók: Végjátékban. Mielőtt eljön a vég, rólad fogok álmodni. Mint mindig.

Nem kapkodtam el, de megnéztem a Bosszúállók: Végjátékot, amelyről most nosztalgiából írok néhány sort, méghozzá SPOILERMENTESEN - habár ennek ennyi nappal a világpremiert követően nem szabad, hogy legyen jelentősége. Mind a rendezők, mind pedig a forgatókönyvírók tiszteletet érdemelnek, amiért képesek voltak huszonegy korábbi Marvel-filmet összefoglalni, ennyi karaktert egységesen mozgatni, és - valamennyire - lezárni. Ugyanakkor ezen a szinten már semmi sem móka és kacagás, ez pedig így van rendjén.

Amennyire kilóra megvett a Végtelen háború, a Bosszúállók: Végjáték épp annyira kinyitotta néhol a bicskát. Bizonyára láttátok már a filmet, csak néhány példa, hogy mi szükség volt arra, hogy Thort önmaga paródiájává alakították?! Komolyan szeret(t)em azt a karaktert, de ebben a részben undorodtam tőle. Hulk szinte ugyanez a kategória. Úristen, de gyerekessé gyúrták erre a részre, már-már én szégyelltem magam, amikor viccelődni próbált. Értem én, hogy a történtek mindenkit megviseltek, de a világ hőseiről beszélünk, akik ugyan emberek, de na…

Tony Stark viszont minden tekintetben felülmúlta önmagát. Minden egyes szempontot figyelembe véve zseniális lett ez a karakter, az eddig bejárt útja és nagyon remélem, hogy elfelejtik a Vasember reboot gondolatát is… Azzal pedig mélyen egyetértek, hogy a rendezői székből irányító Russo testvérek Oscar-díjjal jutalmaznák a színészt, hiszen elképesztő játékot láthatunk Robert Downey Jr.-tól. Minden tekintetben, és a Fekete Párduc ezen a fronton elért sikereit figyelembe véve még esély is lehet - nyilván nem lesz, túl pökhendik az Akadémia tagjai és választanak majd valami filmszereplőt az őszi felhozatalból.

Örülök továbbá, hogy Amerika Kapitányt kicsit összekaparták és végre racionális döntésekkel rukkolt elő, rajta kívül pedig Fekete Özvegy is kellemes meglepetést okozott, nem beszélve Scarlett Johansson színészi alakításáról, amit ha nem is tennék Robert Downey Jr. mellé, de erősen megérdemli a vállveregetést. Sólyomszem is hasonló csónakban evez, végre bírtam a figurát, még annak ellenére is, hogy el kellett viselnem Stohl András magyar hangját.

Alapvetően jó karaktereket „hagytak meg a végére”, bár én erről is kifejtettem a véleményem még tavaly, és hát be is igazolódott. Mordály beszólásai továbbra is szinte mindent vittek, egyébként ez a felvonás most nem a viccelődésről szólt és a többieknek nem is állt jól a dolog. Sok mindenkit felsorolhatnék még, de a legnagyobb újonc egyértelműen Marvel Kapitány, akinek a külön filmjéért ugyan nem voltam odáig - alapvetően szerettem azért -, de itt ezzel a felbukkanásával a karakter rendesen belopta magát a szívembe.

Vizuálisan nincs is értelme beszélni a filmről, hiszen ilyen anyagi és technikai háttérrel nem lehet elégedetlenkedni. Mint említettem, a forgatókönyvírók tényleg kitettek magukért és okoztak váratlan fordulatokat, ezt pedig illik tisztelni, s megbecsülni a mai silány színvonalú Hollywoodi filmek között. Ugyanakkor a háromórás játékidőt indokolatlannak tartom. Na, ne már, hogy erre így egy az egyben szükség volt?! Nyilván nem! A hatvanadik és századik perc között kétszer is az órámra néztem, ez persze nem tartott sokáig, de akkor sem volt erre semmi szükség. Rendezői változatként sima ügy lenne.

Urasan zárom is soraimat, a részletekről és az esetleges konkrétumokról pedig dumáljunk kommentben, előtte viszont kérlek benneteket, írjátok ki a SPOILER szót, hogyha mások számára filmélményt rontó tényezőt gépeltek le. A Bosszúállók: Végjáték lezárása lett a Marvel univerzumnak, amely mellett a DC eddigi próbálkozásai lényegében fabatkát sem érnek. A könnyeim elindultak a végén, kinek nem?! De a katarzis hiányzott és a játékidőt is fölöslegesen nyújtották túl, így 9/10-zel tudom díjazni a látottakat. Apropó, a 3D-nek nincs jelentősége és a vége főcím után sincs jelenet.