A dráma középpontjában három embert ismerhetünk meg, akiket különböző módon megérint a halál szele. George (Matt Damon) egy amerikai fizikai munkás, aki különleges kapcsolatban áll a túlvilággal. A világ túlsó oldalán Marie (Cécile De France), egy francia újságíró, akinek halál közeli élményben lesz része, amely gyökeresen felforgatja életét. És amikor Marcus (Frankie/George McLaren) elveszíti legközelebbi hozzátartozóját, kétségbeesetten válaszra lenne szüksége. Mindenki keresi az igazságot, és életük keresztezi egymást, melynek köszönhetően örökre megváltozik a túlvilággal kapcsolatos hitük.

Clint Eastwood tavalyi filmje hozzánk nem ért ide mozikba, pedig egy egész fogyasztható és látványban gazdag drámával állt elő ezúttal az egykori színészlegenda, akinek olyan nagy nevek voltak segítségére executive producerként, mint Steven Spielberg és Frank Marshall. Sok izgalomra ne számítsatok, ízig-vérig drámáról van szó, aminél használtak néhány nagyon szépen kivitelezett, és nem túl bonyolult vizuális effektet. Meg kell hagyni, a film legjobb katasztrófajelenetét még Roland Emmerich is megirigyelné, annyira látványos és valósághű lett, nem beszélve az alatta lévő hangvágásról. Korrekt dráma, de mondjuk néhány dolog bökte a csőrömet, és jelen esetben a megszokott Eastwood minőségtől alább maradt.

A vizuális kitekintésekkel valami újat mutattak a dráma kategóriában, és kreatív ötletnek tartom, hogy felhasználtak ilyeneket. Látszik, hogy minőségi munka áll mögötte, van benne fantázia, és mindez nagyszerűen mutatott a képernyőn.

Az egyik legnagyobb szívfájdalmam, hogy Matt Damon a film első egyharmadában igen kevés szerepet kapott, és mondhatni csak húzónévként vették igénybe. Mondjuk tény, ez annak tudható be, hogy három szálon folynak az események, így valamennyire érthető ez a húzás. Bryce Dallas Howardra viszont nagyon kevés szerepet írtak, pedig jó párost alkottak Damonnal, és szívesen elnéztem volna tovább kettejüket, de ami még ettől is jobban zavart, hogy a szála sajnos nem kapott normális lezárást, így ez ilyen vakfolt maradt számomra. Matt Damontól hiteles alakítást láthattunk, akit még mindig napjaink egyik legjobb színésztehetségének tartok, és a többi alig ismert színész is okkal került a filmbe, és mindegyikük jó képességgel kezelte karakterét. Külön felhívnám a figyelmet Frankie és George McLarenre, akik korukat meghazudtolva megfelelő komolysággal kezelték a helyzetet, és végül Cécile De France játéka sem utolsó. Szóval simán kijelenthető, hogy a szereplőlistán lévő sok idegen név ellenére nem kezdő színészekkel dolgozott együtt Eastwood-mester.

Lehet, hogy kicsit lassú a történésmenet és úgy tűnik, hogy nem történik semmi, de amikor a vége felé összefut a három fő szál, az egyszerűen csodálatos, és egyben ez alapozta meg nálam a film végső eredményét, ami a stabil hatosról felkerekedett 7/10-re.