Értékelés: Az ír (The Irishman)

A bérgyilkos Frank Sheeran idézi fel a titkokat, melyeket a Bufalino család hű tagjaként őrzött.

Attól függetlenül, hogy nyugdíjba küldtem a filmnewst, próbálok írni néhány sort egy-egy olyan filmről, amit moziban nézek. Az ír is ebben a kategóriában rúgott labdába, a helyzet viszont elég szomorú. Erre a kritikára több mint egy hetet kellett várni, hogy egyáltalán billentyűzetet ragadjak, a végeredmény pedig olyan semmilyen. Alap esetben Martin Scorsese és a maffiafilm szavak hallatán az ember szájában rögtön összefut a nyál, és ez így is volt egészen a film közepéig.

Nem voltak illúzióim, nem vártam sorsfordító akciójeleneteket, vagy ilyesmi, ám amikor a játékidő elért a feléig és még „mindig alig történt bármi érdemleges”, ott már elveszett a hitem, csak vártam, hogy elérjünk a film végéhez. A történetmesélés ezúttal csapnivaló, amit nagyon fáj leírni egy Martin Scorsese filmnél, hiszen a kedvenc rendezőim egyikéről van szó, de úgy tűnik, hogy megöregedett, zsémbes lett, vagy a fene sem tudja, de nem ment már neki a dolog és igazándiból nem is kellene erőltetni. Mivel Netflix és hosszú játékidő, lehetett volna belőle akár egy mini sorozat is, de moziban ez így erős volt a semmiért cserébe.

A színészek nyilván minőségi játékot tesznek le az asztalra - mindegy, hogy Robert De Niro, Al Pacino, esetleg Joe Pesci nevét említem. Mindnyájan rendelkeznek filmes maffiamúlttal és ez az a film, amit vagy nem kellett volna elvállalniuk, vagy úgy kellett volna marketingelni, hogy az idősebb korosztály a célközönség. Eltelt egy hét, és senkitől nem ugrik be olyan jelenet, amire azt mondanám, hogy „na, ez igen, erre egy darabig emlékezni fogunk”. Oké, talán egy mégis van, amikor Sheeran kirángatja a bolttulajt a járdára és móresre tanítja.

Szóval kár érte és vérzik a szívem, de Az ír nem lett más, mint egy unalmas maffiatörténet. Azért viszont hálás vagyok, hogy a Művészetek Háza a szinkronos beharangozás ellenére felirattal adta a filmet, mert pár nappal később belekukkantva a Netflixre küldött szinkronos verzióba… hát, elsírtam magam. Magyar szinkron ennyire rossz MÉG SOHASEM VOLT. A film pedig… 5/10, de senkinek nem ajánlom. Manapság 3,5 óra alatt rengeteg produktív dolgot lehet csinálni.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .