A NASA Apollo 18 küldetéséről több évtizedes felvételeket találtak, amelynek keretén belül két amerikai űrhajóst titkos expedícióra küldtek. A felvételekből kiderül, miért nem tértek vissza soha az amerikaiak a Holdra.

Komálom az ilyesfajta misztikus projekteket, és az Apollo 18 is konkrétan ilyen, arról nem beszélve, hogy nálam várólistás volt, de jobb híján csak most sikerült bevizsgálnom. Leszögezném rögtön az elején, hogy a kinti kritikusokkal elszaladt a ló rendesen, mert nem olyan borzasztó a film, mint ahogyan állították annak idején. Félreértés ne essék, nem szabad tőle csodákat várni, és J.J. Abrams kiemelkedő filmjét sem nevezném meg emellé, mert hülyeség lenne. Feltételezzük, hogy hiszek abban, amit az elején állítanak, vagyis hogy egy weboldalról letöltött 48 órányi videó anyagból vágták össze a filmet - természetesen ez kamu, de most vonatkoztassunk el tőle.

Hajlandók voltak minket beavatni egészen az elejétől kezdve, így az egyik fele lényegében olyan, mintha egy nyugis videót néznénk, és ez nem épp növeli az élvezetfaktorát. Éppen ellenkezőleg hat, legszívesebben kikapcsoltam volna, de mivel nem szokásom, és mindig bízom annyira egy filmben, hogy feljavul, így nem volt kérdés, hogy ezt is végignézem. Úgy nagyjából az ötvenedik perc tájékától, ahol már nyakig benne vagyunk a rejtelem tengerében, egész pofás is horrorszerű élményben részesítenek. Oké, lehet jönni azzal, hogy nyúltak innen-onnan, és ez valamennyire igaz is, de lényegében egész jól kitalálták a fő bajokozót - most itt nem mennék ebbe bele, hogy ne lőjek le meglepetést.

Hold ide, vagy oda, a hangulatot megteremtették az utolsó félórára, és ez itt a lényeg, mert sokszor ezen áll, vagy bukik egy ilyen alapokra építkező alkotás. Szerencsére az R-es korhatár besorolás sem csak névleges, tényleg kerültek bele durván jól összerakott jelenetsorok, amikor hagyják rettegni a nézőt. Eléggé bírom a horrorokat, de azért némi nyugtalanság költözött belém egyes jelenetek láttán.

Warren Christie, Ryan Robbins és Lloyd Owen, vagyis a főbb szereplők alakítása viszont picit fölé emelkedik a végső pont színvonalához képest, de mondjuk engem Warren Christie győzött meg a legjobban. Mondjuk Lloyd Owen is komolyan tolta, megkajáltam tőle ezt a szerepet.

Általában idegenkedem a más bolygón játszódó filmektől, de itt tényleg megvettek az 'eredeti' sztorival, és ennyi nekem elég volt, hogy megnézzem. Nem akarom túlpontozni, mert lényegében a 6/10 megállítja, de ennyit viszont mindenképpen tudott. Ha esetleg valamihez hasonlítanom kellene a hangulatát, akkor most a közelmúltból A dolog ugrik be nagy hirtelen.