Egy hitéből szinte teljesen kiábrándult ifjú pap (Colin O’Donoghue) a Vatikánban képezi tovább magát, és a legjobb szándéka ellenére is kénytelen megtanulni az ördögűzés szabályait. Római tartózkodása során találkozik Lucas atyával (Anthony Hopkins), és onnantól kezdve másképp tekint az egyházra, Rómára, a hitre… és az ördögre. Lucas atya ismeri a hit sötét oldalát. Az idős pap az életét tette a gonosz elleni küzdelemre, és nem válogat az eszközökben. Azt reméli, hogy Michael személyében végre rátalált a rég keresett tanítványára.

Elég nehezen fogadja be a szervezetem az effajta vallásos-papos filmeket, ám Anthony Hopkins neve mégis volt annyira vonzó, hogy jegyet váltsak erre a különös és misztikus thrillerjére. Utóbbi kettő kétségkívül érződött mindvégig, de közben mégis olyan laposnak, és igen lassúnak éreztem a történetvezetést. Érdekesség, hogy Mikael Hafström rendező hazánkban forgatta ezt a nem mindennapi thrillert, aminek bizony a rendezésével nem vagyok megelégedve. Tipikusan egyszer nézős darab, bár ha soha nem látod, sem veszítesz vele semmit, maximum egy újabb parádés Hopkins alakítást, de a színészekről később. Nálam az okozta a legnagyobb bajt, hogy nem tudott lekötni, egyszerűen nem ragadt magával, pedig tényleg nagyon sok témájú filmre vevő vagyok, és volt már rá példa, hogy egy olyan film szippantott be, amiről meg sem fordult volna a fejemben.

Róma bemutatása popmásra sikeredett, és minden apró részlet gondos kidolgozást kapott, viszont ez jelen esetben elenyésző tény, de mégis a pozitívumok oldalára sorolható. Ugyan nem hemzsegett a digitális trükköktől, de azért néhány jelenet megkívánta, és szükségeltetett az ijesztő világ életre keltéséhez, de hogy egész őszinte legyek, néha elpilláztam, és abszolút hidegen hagyott, hogy mi történik a vásznon. Ezt valószínűleg annak köszönheti, hogy nem túl eseménydús, és igazából talán a kétórás játékidő utolsó negyedében érkezik el az a pillanat, amikor elkezdett érdekessé válni a történet.

Anthony Hopkins hozta a formáját, és zseniális alakítást produkált, ami igazán csak a történet vége felé teljesedik ki, de itt bizony keményen előjön, hogy vérprofi és persze Oscar-díjas színészről van szó, aki mindig is a kedvenceim körébe tartozott. Kellemes meglepetésként hatott Colin O'Donoghue, akinek filmjeihez eddig volt szerencsém, de ahhoz képest, hogy főként TV-ben szerepelt, mindenképp helytállónak mondanám teljesítményét. Alice Braga, Ciarán Hinds és Rutger Hauer hasonlóan jó szerepet kapott, aminek eljátszása nem okozott nekik gondot, de igazán kiemelném még Marta Gastini-t, aki az egyik megszállottat alakította mélyre hatoló hitelességgel.

Kisebb negatívum még a végére, hogy a feliratban exorcistának fordították az ördögűzőt, ami ugyan engem nem zavart, de szerintem az emberek nagy többségét gondolkodóba ejtheti. Bár végül ez a legkevesebb, de a pontjai sem többek 5/10-nél.