Patience Philips (Halle Berry) meghalt - de csak után kezdett igazán élni. Az akaratlan titok birtokába jutott lányt meggyilkolják, de misztikus erők segítségével visszatérhet az élők közé. Az újjászületett Patience-re azonban rá sem ismerni: érzékei kiélesedtek, ereje, gyorsaság megsokszorozódott, kalandra és bosszúra éhes, vad macskanővé változott. A fagyos természetű szupermodell szerepében Sharon Stone látható, a hivatása és a magánélet érzelmei között vívódó nyomozót pedig Benjamin Bratt játssza. A Macskanő saját szupererejétől még meg-megszédül, de – a macskák jó szokásához híven - az Oscar-díjas Halle Berry mindig talpra esik!

Sokaknak nem fekszik, és képregényes körökben kimondottan utálják a Macskanő filmet, ellenben velem, aki újra nekiesett. Igaz, picit nehezen indul be, de a későbbiekben kellőképp akciódús, izgalmas és szórakoztató a maga módján. Ezt a szórakoztató feelgood hangulatot keverték a képregényvilággal, és került bele jó adag csajoknak szánt rész, viszont engem ezzel anno és most is berántottak.

A Klaus Badelt (A Karib-tenger kalózai trilógia) alkotta zenével mindenképpen kiemelkedő pillanatokhoz juttat, így eszméletlen jó, és többször hallgatható a filmzenéje. A legtöbb jelenetet szépen aláfestették Badelt nagyszerű műveivel, míg az akciójelenetek alatt inkább Natasha Schneider zenéjével gurít főhősünk.

Vicces, ahogy Berry karaktere felfedezeti újfajta képességeit, és nem gyenge kaszkadőrmunkára volt szükség, hogy megteremtsék ezeket a mutatványokat. Képi világban is egész jónak mondható, főleg az éjszakai jelenetek alatt gyakran használt zöldes fények megteremtették azt a bizonyos hangulatot.

Halle Berry szerintem kellően dögös, vonzó és figyelemfelkeltő ahhoz, hogy életre keltsen egy ilyen karaktert, amit meg is tett. Tehetsége szintén megvolt hozzá, melyre szüksége volt, és sokan panaszkodtak a ruhájára, de igazából, az eredeti karaktert nem ismerve, ezen sem tudok fennakadni. A másik női főszereplő, vagyis Sharon Stone elképesztően jól nézett hét évvel ezelőtt is, biztosan nem keveset költ plasztikai sebészekre, hiszen már 2004-ben is a 46. életévét taposta. Igazi divatdiktátor alkat, akire tökéletesen illett a kozmetikai vállalat divatarca és vezetője. Benjamin Bratt pedig csak simán jó párost alkotott Berryvel, bár a hülye zsarus vonásokat megkapta, mert arra szükség van.

Egy vasárnap esti filmnek pont megteszi, de tényleg nem szabad komolyan venni. Nálam 7/10-et hozott, és biztos vagyok benne, hogy nem most láttam utoljára.