Az elpusztíthatatlan szakállú Aladeen, aki pénzéhes celebeket fektet meg és megbundázza saját olimpiáját, akkor kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor felröppen a hír titkos atomprogramjáról. Egy félresikerült merényletet követően Aladeen egy fillér nélkül magára marad New York utcáin. Kivégzettnek hitt honfitársai elől menekülve Aladeen úgy dönt, visszaszerzi hatalmát, ami egyfelől fergeteges összeütközésekhez vezet a viselkedésén megbotránkozó amerikai polgárokkal, másfelől olyan felfedezésekhez, melyek leleplezik Amerika külpolitikáját.

Az agyament Larry Charles és Sacha Baron Cohen a Borat és a Brüno után ismét lepaktáltak, amiből igazán jó aligha sülhetett volna ki. Annak idején moziban kimaradt, amit most így utólag egyáltalán nem bánok, mert elég sokszor elkalandozott a figyelmem filmnézés közben, és ez bizonyára nem a pozitívumok listájára írható fel, hiszen a másfél órás játékidőt sem érjük el. Anno az előbb említett két - mondjuk - vígjátékkal nem volt bajom, de azóta eltelt néhány év, és ez rajtam is meglátszik. Nem, nem a humorérzékemet veszítettem el, csak már kicsit többre van szükség, hogy értékeljem ezt a fajta humort, amivel nagyjából negyedóra után sikerült szinkronba kerülnöm, megbarátkoznom.

Semmitmondó poénok, de rengeteg a popkulturális és a filmes utalás is, amit viszont jól közelítettek meg, így ez a faktor abszolút működőképesnek mondható. Megannyi beszólás szállítja a maradék poént, illetve vannak azok a fajta már-már annyira gázos részek, hogy egyszerűen nem tudtam hová tenni, és kimondottan zavart.

Sacha Baron Cohen őrült csóka, de ezt már eddig is tudtuk, emellett baromi jó színész, aki ha kitűz valamit célul, akkor azt megvalósítja, és ez már maga értékelendő ebben a mai világban. Alakítására rosszat nem lehet mondani, bár fura figurát kelt életre, mint mindig, de a filmet épp olyan alapokra építették, mint a két feljebb említett alkotást. Habár eredeti nyelven nem hallgattam bele, de a szinkron elég jól sikerült, esetlegesen még javít is az összhatáson. Anna Faris is mennyire csodabogár már… mondjuk Ben Kingsleyvel valamennyire azért kiszúrtak, de megesik, hogy a kígyó elesik, nem smakkolhat minden.

Hogy egészen őszinte legyek, nem estem tőle épp hanyatt, pedig eléggé érdekelt, hogy mit hoznak ki a témából, mondjuk az arab gyökerekkel sem lopták be magukat a szívembe, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy az előzetes alapján kicsit összeszedettebb filmre számítottam - vagy csak tényleg felnőttem, és már kevés, amit ezek a fajta filmek nyújtanak. Pontokból hezitálás nélkül tolom rá az 5/10-et.