Coco Chanel (Coco Avant Chanel)
Ha Audrey Tautou nevét halljuk, minden bizonnyal legtöbbünknek az Amélie csodálatos élete jut eszünkbe, amiről nem túlzás állítani, hogy a fél világ szerette meg általa a francia színésznőt. Ez persze egyúttal hátrányára is vált, legalábbis abból a szempontból, hogy sokan későbbi filmjéinél is még mindig Amélie-ként gondoltak rá. Ám ennek most vége. Vége, mert Audrey Tautou egy, még az Amélie-nál is sokkal erősebb filmet, és karaktert tett le az asztalra. A film a divat királynő, Coco Chanel fiatalkori éveit mutatja be, a nagy áttörésig (innen az erdetei cím- Coco avant Chanel- azaz Coco a Chanel előtt). Gabrielle, merthogy nem mindig Coco volt ő, szegény családból származik, édesapja árvaházba adja őt, ahol minden héten várja, hogy apja érte jön, mindhiába. Később nővérével egy mulatóban kezd el énekelni, ahol hangjával, és szókimondó természetével hamar felhívja magára a gazdag Étienne Balsan (Benoít Poelvoorde) figyelmét, akivel hamarosan szerelem szövődik köztük. Vagy valami olyasmi. Balsan hamarosan visszatér videéki birtokára, Coco pedig rövidesen követi őt, már csak azért is, mert nővére és báró kedvese a szomszédos birtokon élnek. Coco itt ismeri meg Arthur Capelt, azaz Boyt (Alessandro Nivola), aki Angliából érkezett Franciaországba, így a britek szemszögéből tekint a gallokra. Cocoval hamarosan egymásba szeretnek, és együtt tervezik a jövőt, mivel Coco ekkor már tudja, hogy a ruhákkal akar foglalkozni. A többi meg már történelem.
Értékelés: Audrey Tautou egyértelműen uralja a filmet, néhányszor még védjegyszerű mosolyát is megvillantva nekünk, de a mellékszereplők is minden dícséretet megérdemelnek, mindenki a maximumot hozza ki karakteréből. A rendezőnő, Anne Fontaine remekül vált a kamerállások, és a helyenként több történetszál között, nagy hangsúlyt fektetve a főbb mellékszereplők, és persze mindenek előtt Coco jellemének kibontására. Akik látták a Piaf című filmet sok hasonló megoldást felfedezhetnek, és a két francia hölgy élete is sok mindenben hasonlít egymáshoz, és ha így nézzük a Piaf erősebb film, de persze szükségtelen az összehasonlítgatás. A Coco Chanel így is az év egyik legjobb filmje (lesz), így nem kérdés a 9/10.