Minden évben izgatottan várom a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál felhozatalát, hogy kiderüljön, mivel fognak előrukkolni. Hatalmas szerencse, hogy nem csak tartani tudják az előző évek megszokott színvonalát, hanem túl is lépnek azon és olyan gyöngyszemekkel lepik meg az odalátogatókat, amelyeket kár lenne kihagyni.

Sajnos idén nem feltétlen úgy alakult a személyes menetrendem, mint ahogy korábban, de próbáltam kihozni belőle a legjobbat! Jöjjön pár szösszenet.

Beta Test

Elég szkeptikusan ültem be erre a filmre, tekintve a sztoriját, ami arról szól, hogy egy videójátkos rájön, hogy a karakter, akit irányít és mindaz, ami a képernyőn zajlik a valóságban is megtörténik.

Kétségeim abból fakadtak, hogy egy ilyen sztorit még a legnagyobb költségvetésű stúdiók sem tudnak úgy a tető alá hozni, hogy hihető legyen. Szóval azt hiszem kellett hozzá az, hogy tudjam, hogy ez egy budget film és visszább kell venni az elvárásokból.

Így mikor elérkezik az a pont, ahol a valóságot szimulálja a játék, akkor el tudja engedni az ember, hogy milyen technikai szinten van megalkotva és animálva az. Sztori szempontjából láttunk már hasonlókat, ahol a két nagyon eltérő karakterű és múltú ember összeáll, hogy együttes erővel kerekedjenek felül az összeesküvésen és a gonoszon. Hangzatos és kínos monológok meg egysorosok, amik mind abból erednek, hogy a készítő próbált egyfajta tisztelgést állítani a 90-es évek híres és hírhedt akciófilmjeinek. Ami tulajdonképp sikerült is.

Napszállta

Eléggé vártam már, hogy megnézhessem Nemes Jeles László második nagyjátékfilmjét, mert a Saul fia után kíváncsi voltam, mit sikerül alkotnia. Szerencsére nem kellett csalódnom. Az események ugyan lassan indulnak be, hisz sok mindent kell bemutatnia, kezdve onnan, hogy Írisz hazatér Budapestre, ahol a szülei néhai kalapboltjába szeretne dolgozni.

De az új tulajdonos erre nem vevő és nem akarja látni a lányt a városban. Az egyik este viszont kiderül Írisz számára, hogy más lesz, ami miatt maradni fog. Mégpedig hogy van egy bátyja, akiről eddig nem tudott. Megkezdődik a kutatás és egyre csak sodródunk bele az eseményekbe. Végül jön a film utolsó harmada és észre sem vesszük, hogy mindjárt vége.

A film technikája, a hangulata teljesen magával ragad. Imádtam végig!

u.i.: Jakab Juli!

The Guilty

Szinte egy egy helyszínes kamara-thriller(?), ami egy rendőr diszpécserszolgálatát követi végig. Ez még akár unalmasan is hangozhat, viszont kiderül, hogy a vonal másik végén lévő nőt épp elrabolták. A rendőrtiszt mindent megpróbál megtenni, már-már túllépve a saját hatáskörén, csak hogy segíteni tudjon. A film remekül járja körbe azt, hogy hogyan és mit gondolunk bizonyos szituációkról, ha nem ismerünk egy történetet részletesen. Végig izgalmas és egy percre sem hagy nyugodni. Kellemes meglepetés volt úgy, hogy gyakorlatilag semmit nem tudtam róla.

Searching

A teljes egészében egy számítógép képernyője előtt játszódó filmben egy eltűnt tinilány édesapja próbálja kideríteni mi is történt és azon van, hogy a lánya nyomára bukkanjon. Hamar körvonalazódik számára, hogy nem minden volt annyira idilli, mint ahogy azt elképzelte.

Meglepett mennyi mindent ki lehet hozni abból, hogy sosem filmként látjuk az eseményeket, hanem webkamerán, tv-kamerán vagy a monitoron keresztül. Végig feszes és izgalmas tudott lenni csavarokkal megspékelve. Az egészre pedig John Cho és Debra Messing alakítása teszi fel a pontot.

Mandy

Atya úr isten! Ez film őrület! Nicolas Cage óriásit alakít! Mindemelett bosszút áll mindenkin, akinek köze volt a neje elrablásához. Elszállt brutalitás és patakvér. Mindezt egy szürreális, begombázott tripre emlékeztető látványvilággal megspékelve. Ami mondjuk nem volt véletlen, mert a film készítője ilyen állapotban írta meg, amikor elvesztette saját családtagjait egy tragikus balesetben.

Nem vagyok oda a horror zsánerért, de ez a bosszú-horror eléggé bejött és csak ajánlani tudom mindenkinek!

Találkozunk 2019-ben!