Iremar a Vaquejadas-on dolgozik, a hagyományos északkelet-brazíliai rodeón. Koszos és fárasztó munka, de a férfi született tehetség. Otthonán, a bikák szállítására szolgáló kamionon, osztozik még Galega az egzotikus táncosnő, annak tűzrőlpattant lánya, Cacá, valamint Zé, Iremar arénabeli társa. De Brazília és az északkeleti régió változik: a virágzó textilipar új ambíciókat ébreszt Iremarban.

Gabriel Mascaro eredeti ötlet nyomán írta és rendezte a Neon bika című drámát, amelynek premierje tavaly Velencében volt, de Torontóban is bemutatták számom más filmfesztiválon keresztül. Mivel részben brazil koprodukcióban megvalósult, de brazíliai helyszíneken játszódó filmről beszélünk, így nyilván ez a régió nyomja rá leginkább bélyegét. Nem ismerem a helyi szokásokat, viszont hazudnék, ha azt mondanám, hogy gyerekkoromban egyszer sem láttam brazil szappanoperát.

Nos, úgy tűnik, hogy negyed évszázad ide vagy oda, nyugaton a helyzet változatlan. Nem, a Neon bika nem egy szappanopera, de a témája nem áll tőle távol, csak épp megspékelték némi bika-, és ló jelenléttel. Első körben lefektetném, hogy nem is tudom, mit kerestem én ezen a filmen, de úgy voltam vele, hogy egyszer élünk, próba-cseresznye. A végeredmény nem olyan rossz, ámde iszonyú lassan peregtek a percek, és alig vártam, hogy vége legyen. Viszont nagyjából a felétől beindulnak az események, amikor Júnior (Vinícius de Oliveira) feltűnik a színen. Mivel úgysem fogjátok megnézni, így spoilerezek egy keveset a következő bekezdésben.

SPOILERZÓNA! Képzeljetek el egy olyan kis családias közeget, ami egy teherautón lett megvalósítva. Maeve Jinkings alakítja az anyát, Galegát, Juliano Cazarré pedig Iremart, akik közösen nevelik Cacá nevű kislányukat (?) – a lányt Alyne Santana játssza. Érdekes, hogy az első fele teljesen hidegen hagyott, míg a második fele annak ellenére is foglalkoztatott, hogy rögtön kitaláltam, mi fog következni. Egyértelmű volt, hogy amikor Júnior feltűnt a színen, rövid időn belül összejön Galegával, illetve Iremar életében is felbukkan egy szeretőjelölt, a parfümös lány. SPOILERZÓNA VÉGE!

Általában átadom magam a filmnek, és nem gondolkodom, de amikor ilyen egyértelmű dolgokkal szembesítenek, azt nem szeretem, mert odavész a filmélmény, én pedig elveszítem az érdeklődésem. Ez a kalandosabb, erotikus jelenetekkel felturbózott részegysége jobban tetszett, ez tény, de sok újat nem mutatott, illetve kicsit funkciómentesnek is éreztem - főleg a férj esetében, amit fölösleges volt tíz percen keresztül mutatni, elég lett volna hasonló formulát alkalmazni, mint a feleség esetében.

Nem bántam meg, hogy esélyt kapott, mert betekintést nyerhettem egy másik kultúrába, a bikaviadalok világába, amelyet ne úgy képzeljetek el, mint régen, hogy piros posztóval hergelik a bikát, hanem egy számomra új módszert ismerhettünk meg. Írni könnyebb volt erről a drámáról, mint nézni, úgyhogy az értékelésén nem is kellett sokat gondolkodnom. Vannak értékesebb részei, esetleg még tanulságokat is lehet leszűrni, de nálam ez egy 6/10-es filmélményt ugrott meg.