CineFest 2016: CineClassics kategória

Azt már tudjuk, hogy a 13. CineFest díszvendége Juliette Binoche lesz, aki elmondhatja magáról, hogy ő az egyetlen színésznő, aki Velencében, Berlinben és Cannes-ban is elnyerte a legjobb női alakításért járó díjat. Velencében a Három szín: kék főszerepéért tüntették ki - ez lesz az idei fesztivál nyitófilmje. Az angol betegben játszott szerepéért, Cannes-ban pedig a legendás, idén elhunyt Abbas Kiarostami Hiteles másolatának főszerepéért.

kieslowski4

KRZYSZTOF KIESLOWSKI HÁROM SZÍN-TRILÓGIÁJA

1_logo

Húsz éve hunyt el a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakja, Krzysztof Kieslowski (1941-1996). Utolsó filmjei, ez az egyetemes filmtörténetben is egyedülálló trilógia, a Három szín: Kék, Fehér és Piros mintegy negyven díjat nyert a világ legrangosabb fesztiváljain. A Kéket Velencében, a Fehéret Berlinben, a Pirosat Cannes-ban mutatták be, és egy Arany Oroszlán, több César, egy Ezüst Medve, az Independent Spirit Award, négy Golden Globe- és három Oscar-jelölés (köztük a legjobb rendezőnek járó) is mutatják, hogy ez a páratlan vállalkozás páratlan visszhangot váltott ki. Juliette Binoche, Julie Delpy, Jean-Louis Trintignant és Irene Jacob káprázatos színészi játéka, Slawomir Idziak, Edward Klosinski és Piotr Sobocinski zseniális operatőri munkája és nem utolsósorban Zbigniew Preisner legendás, azóta is sokszor játszott filmzenéi mindhárom filmet felejthetetlenné teszik. A gyönyörű képek és a talányos történetek mélyén komoly kérdések fogalmazódnak meg. Mit gondolunk a modern Európa olyan alapértékeiről, mint a szabadság, egyenlőség és testvériség? Mi ma a hit, a remény és a szeretet? A három film egymásba játszó, egymást átszövő motívumrendszere hosszú elemzésekre csábít. Moralitásjátékokat látunk és antidrámákat, komoly és játékos - bírálói szerint felületes, csodálói szerint talányos - történeteket, nagyszabású, modern szintetizálási kísérletet, azaz szinte istenkísértő vállalkozást. A CineClassics közönsége most, húsz évvel később, újranézheti, újra felfedezheti és újraértékelheti egy nagy rendező testamentumát. Kieslowski többnyire csak kérdez Európáról, alapértékeinkről, identitásunkról és céljainkról - de ezek a kérdések, úgy tűnik, aktuálisabbak, mint valaha.

A program a Francia Intézet és a Lengyel Intézet támogatásával valósul meg.

JAMESON CINEFEST ÉLETMŰDÍJ 2016 MAKK KÁROLY

A magyar film egyik legjelentősebb alakja. Hosszú pályafutása szinte csak szuperlatívuszokban írható le: ő készítette - elsőfilmesként - az egyik legjobb magyar vígjátékot, a Liliomfit (1954) és minden idők legjobb magyar filmjei közül néhányat. A legnagyobbakkal dolgozott együtt: Illés Györggyel, Tóth Jánossal, Szécsényi Ferenccel, Déry Tiborral, Örkény Istvánnal, Bacsó Péterrel, hogy csak a legfontosabb operatőröket és írókat-alkotótársakat említsük. Elég a Ház a sziklák alatt (1958), a Megszállottak (1961), az Elveszett Paradicsom (1962), a Szerelem (1971), az Egy erkölcsös éjszaka (1977) vagy az Egymásra nézve (1982) képkockáira gondolni, máris sorsok és történetek tucatjai elevenednek meg, a magyar múlt és jelen, az igazi, személyesen megélt történelem eseményei. Ilyen filmek, képkockák és színészarcok által is kapcsolódunk az országhoz, ahol születtünk. Ugyanakkor e művek nem csak a hazai közönség számára emlékezetesek, hanem nemzetközileg is ismertté tették Makk Károly nevét. Elmondott néhány történetet, amiket csak itt lehetett megcsinálni, de univerzálisak, mindenkihez szólnak és mindenki érti őket. A Liliomfi 1955-ös cannes-i premierje és a felújított Szerelem 2016-os Cannes Classics-beli bemutatója egy világkarrier állomásait is kijelöli, a zsűri díjával (Prix du Jury, Szerelem, 1971), Oscar-jelöléssel (Macskajáték, 1972), Christopher Plummerrel, Maggie Smith-szel, Michael Gambonnal és más világsztárokkal közösen forgatott filmekkel. És természetesen a felejthetetlen magyar színészarcokkal: Darvas Ivánnal, Krencsey Marianne-nal, Törőcsik Marival, Pálos Györggyel, Psota Irénnel, Bessenyei Ferenccel, Makay Margittal, Cserhalmi Györggyel, Dajka Margittal, Bulla Elmával. Isten éltesse Makk Károlyt!

makk_torvenyen_belul102

Egymásra nézve (Another Way)

Rendezők: Makk Károly, Xantus János

Főszereplők: Jadwiga Jankowska-Cieslak, Bánsági Ildikó, Grazyna Szapolowska, Hernádi Judit, Szabó Gyula, Pogány Judit, Reviczky Gábor

makk_egymasra_nezve_0019

Szerelem (Love)

Rendező: Makk Károly

Szereplők: Darvas Lili, Törőcsik Mari, Darvas Iván, Mensáros László, Bitskey Tibor, Ambrus András

BEMUTATKOZIK A HANGOSFILM.HU

Szeptember 16., péntek, 17.00 Béke terem

Az egyik legkiválóbb és legnépszerűbb hazai filmtörténeti portál, a hangosfilm.hu kísérlet egy alulról szerveződő online adatbázisra, melynek célja az 1945 előtti magyar filmgyártás legkülönbözőbb dokumentumainak összegyűjtése egy hatalmas, látványos és izgalmas pannóvá. A hangosfilm.hu oldalon a látogatók egy rendkívül részletes filmográfiát, egy fényképes, mindentudó filmenciklopédiát és egy mozilexikont találnak, ahol számos film adatai mellett térképen és külön adatlapokon megkereshetők az egykor volt filmszínházak is. A szerkesztők munkáját örökösök és civilek segítik, ők rendszerezik mindazokat a fényképeket, dokumentumokat és örökséget, amit az egykori szakemberek, színészek, egyszóval filmesek örökítettek családjukra, és rajuk keresztül ránk, az utókorra.

Előadó: Kurutz Márton filmtörténész, a portál létrehozója

MANDA DVD-PREMIEREK

2-logo

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára a MaNDA - a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával - öt kiemelkedő magyar filmet restaurált. Makk Károly: Szerelem (1970), Szabó István: Szerelmesfilm (1971), Gábor Pál: Angi Vera (1978), Sándor Pál: Szerencsés Dániel (1982), Gárdos Péter: Szamárköhögés (1986) című filmjeinek 4K felbontású digitális mozikópiái készültek el tavasszal a Nemzeti Filmalap Filmlaborjában és a Focus Fox Stúdióban. Makk Károly Szerelem című klasszikus remekművének a májusi cannes-i Cannes Classics vetítése után itt a Jameson CineFesten lesz a hazai premierje. A MaNDA Terror és forradalom 1949-1956 című tematikus DVD-sorozatában 2016 végéig kilenc játékfilm és a Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956. 1-44. négylemezes változata jelenik meg számos extrával, köztük a CineClassics keretében bemutatkozó három kiadvány: a Szerelem, az Egymásra nézve és a Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956. Ennek megvalósítását szintén a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

AZ 56-OS MAGYAR FILMHÍRADÓ ÉVFOLYAM

3-logoA magyar kultúrpolitika nagyon hamar elsődleges propaganda-eszközként használta a filmhíradókat, amik milliókhoz jutottak el minden héten. Ezek a tízperces tematikus összeállítások páratlan történeti forrásként szolgálnak arra, hogy megtudjuk, hogyan is élt az ország a Sztálin 1953-as halálát követő időszakban.  A teljes 1956-os híradó-évfolyamból kirajzolódik a korszak bel-és külpolitikája, termelési tudósítások, a hétköznapok, a kulturális élet eseményei, a legendás sportesemények.  Az 1956-os forradalom idején kimaradtak a hivatalos híradók. A filmesek Budapest-szerte forgattak. Az évfolyamhoz készült negyvenperces extra (Varga Balázs válogatott híradókommentárja) nemcsak az időszak legfontosabb eseményeihez fűz magyarázatot,  hanem ezekből a felvételekből is válogat.

ILYEN NAGY SZERELEM

KIÁLLÍTÁS ÉS FILMVETÍTÉS LATINOVITS ZOLTÁN (1931-1976) EMLÉKÉRE

4-logoA magyar filmszínészet egyik legnagyobb alakja, Latinovits Zoltán negyven éve, 1976-ban hunyt el. Kevesen tudják, hogy életének sorsfordító helyszíne volt a miskolci színház: szerelme Ruttkai Évával a miskolci színpadon született. A színészkirály pályájának rövid, de fontos időszaka volt a két miskolci évad 1959-61 között: ekkor kapta első klasszikus főszerepeit, itt formálta meg először Rómeó alakját. A  miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum és a CineClassics Ilyen nagy szerelem című kiállítása felidézi - a gyűjteményében őrzött, eddig közzé nem tett szerepképek és korabeli színházi dokumentumok segítségével - a pályakezdő művész izgalmas portréját. Megismerhetjük többek között Latinovits és Ruttkai Éva legendás miskolci találkozását és a Szindbád Miskolc-Lillafüreden forgatott híres korcsolyázós jelenetét is.

A programban továbbá szerepel Latinovits talán legismertebb filmje, a Szindbád. A vetítést követően Lukácsy György filmkritikus beszélget Sára Sándor operatőrrel, Szegedi Erika színésznővel, Mikita Gábor színháztörténésszel és Muszatics Péter filmtörténésszel.

További CineClassics programokat és vetítési időpontokat a fesztivál hivatalos oldalán találtok.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .