Henry DeTamble (Eric Bana) különös genetikai betegséggel rendelkezik: képes utazni térben és időben, méghozzá úgy, hogy minden előzetes jel nélkül egyik pillanatról a másikra eltűnik. Egyetlen biztos pont van az életében, Clare Abshire (Rachel McAdams), akivel akkor találkozik először, mikor a lány még csak hatéves. Henry többször is megjelenik nála különféle időpontokban, így végigkíséri őt egészen felnőtté válásáig. Időközben egymásba szeretnek, majd össze is házasodnak. Kapcsolatuk viszont sosem lehet tökéletes, mivel Henry továbbra is utazik az időben, de vajon így is érhet-e boldog véget egy szerelem?

A film Audrey Niffenegger azonos című regénye alapján készült, mely Magyarországon is megjelent, de töredelmesen bevallom, még nem olvastam, így előzetesen nem voltak komolyabb elvárásaim, bár a történet érdekesnek tűnt már első hallásra is. Kicsit tartottam tőle, hogy a sok időutazás miatt szétesik a film, és követhetetlenné válnak az események, de szerencsére ez nem így történt. A főszereplőkre nem lehet panasz, Rachel McAdams és Eric Bana is jól alakították karakterüket, és a mellékszereplőkkel sem volt gond. A mozis bemutatókor nem sikerült eljutnom a filmre, de így utólag nem is bánom, ugyanis ott feliratosan ment, míg a DVD-re magyar szinkron is került, melyben Eric Banát egyik személyes kedvencem, László Zsolt szinkronizálja, így már csak ezért is megérte kivárni a DVD-megjelenést.

Természetesen vannak kisebb hibái a filmnek, és a jó alapötlet ellenére időnként néhány „kötelező” klisé is megjelenik, de annyira szép film Az időutazó felesége, hogy nagyon ezekért a hibákért sem lehet haragudni rá, így nyugodt szívvel jár érte a 7/10.