Régen elmélkedtem már, szóval itt az ideje. Nem, egyébként nem erről van szó, hanem a magyar címváltoztatások ösztökéltek, hogy billentyűzetet ragadjak.

Eleve nehéz téma a magyar címadás, hiszen megannyi esetben sületlenség, amit kap, vagy lefordítják fölöslegesen, illetve nagy divat még az eredeti cím mögé kötőjel után odabiggyeszteni valami oltári nagy baromságot. Ezeket gondolom szükségtelen bemutatni.

Szóval, amiért nekiestem ennek a posztnak, nem más az oka, mint néhány film, amelyeket a tavalyi CineFesten mutattak be. Az első áldozat a Részegen volt, amelynek eredeti címe a Smashed, és a témájához még illett is a magyar cím. Ezzel az égvilágon semmi gond nem volt, aztán mire ideért a film DVD-n, már Szárazon magyar címmel jelent meg. Erre az a válasz jött az illetékestől, hogy 'címmódosulás történt'. Hát köszönöm szépen.

Lapozzunk: következőnek ismét egy CineFestes film esett áldozatul, a Teddy Bear, amely a Játékmackó magyar címet viselte majd kilenc hónapon keresztül, végül pedig a teljesen közönséges tükörfordítás után a Teddy mackó lett a magyar cím. Értem én, hogy amikor az ember fia ránéz egy ilyen címre, sok mindenre lehet gondolni, de egyik sem hozza közelebb a filmhez. Avagy történetesen csöbörből vödörbe. Gratulálok!

A legfrissebb préda az Egyéjszakás kaland lett, amelynek eredeti címe a Nuit #1, angolra fordítva pedig a Night #1 címet kapta teljesen korrektül. Most, hogy közeledik a moziba érkezés napja, átkeresztelték a filmet 'Első éjszaka'-ra. Nem rossz ez, viszont a kérdésem a következő: a címet adó illető vajon látta a filmet? Mérlegelve a két címet, tényleg szükség volt másik magyar címre? Annyira találó volt a CineFestes magyar cím, az Egyéjszakás kaland, hogy ihaj. Erre most jönnek egy teljesen nagy, áh.

Bele sem merek gondolni, hogy mi történne, ha az a laza 20 cím hirtelenjében valamilyen formában a nép elé kerülne. Mindegyik kapna új címet? Legyen szó itt akár CineFestes filmekről, vagy Cannes-i versenyfilmekről, vagy bármely más fesztiválon bemutatott alkotásokról.

Mindössze jó lenne megérteni, a dolgok mögé látni, hogy mi ösztökéli a hazai forgalmazókat a sok-sok - fölösleges - módosítgatásra. Mert az nem válasz, hogy 'címmódosulás történt'. Még jó, hogy a szüleim soha nem mondták kiskoromban, amikor visszakérdeztem valamiről, hogy "azért, mert csak", vagy "mert én azt mondtam", és hasonlók.